Szerdán a török központi bank váratlanul leszállította az irányadó kamatot azzal az indoklással, hogy várakozásai szerint az infláció gyorsabban fog csökkenni, mint amire korábban számítottak. A bank egyszersmind a vártnál nagyobb mértékben szállította le az egynapos bankközi kamatot. A döntés értelmében az alapkamat 50 bázisponttal 16,75 százalékról 16,25 százalékra mérséklődött, az egynapos kamat 100 bázisponttal 19,75 százalékról 18,75 százalékra csökkent.
A török jegybank utoljára május és július között csökkentette a kamatot 1,5 százalékponttal, azóta a kamatszint változatlan volt. A döntés után a líra 4 százalékkal gyengült a dollárhoz képest, és az elemzők további gyengülést várnak az alapkamat leszállítása következtében. A török líra több mint 30 százalékkal gyengült a dollárhoz képest az idén. (MTI)
Alan Greenspan, aki 1987 és 2006 között volt az amerikai jegybank szerepét betöltő FED elnöke volt, csütörtökön a képviselőház bizottsági meghallgatásán azt mondta, hogy a hitelválság úgy érte az amerikai gazdaságot, mint egy cunami.
„Most sem értem pontosan, hogy mi is történt” – mondta Greenspan, akit sokan nagyban felelősnek tartanak a most kialakult helyzetért, mivel nem vonta határozottabb ellenőrzés alá az amerikai bankokat.
A globális gazdasági lassulás, a külföldi anyabankok felőli hitelcsapok szűkülése és a kényszerből magasan tartott jegybanki alapkamat a fő oka annak, amiért az általunk ismert első 2009-es recessziós várakozást megfogalmazta Magyarországra mai feltörekvő piaci elemzésében a Royal Bank of Canada (RBC) Capital Markets elemzői csapata.
Az RBC londoni stratégái az eddigi 3,0 százalékos, jövő évi növekedési előrejelzésüket minden más feltörekvő piacnál nagyobb mértékben visszafogták: az új előrejelzés már 0,5 százalékos gazdasági visszaesést tartalmaz az idénre általuk várt 1,4 százalékos bővülési ütem után.
Az RBC elemzői szerint a recessziós kilátás ellenére azért nem tudja a magyar monetáris politika (sem) kamatvágásokkal serkenteni a növekedést, mert a várható piaci környezetben ez fokozott tőkekivonást, a forint további jelentős gyengülését eredményezné az inflációs kilátások romlásával párhuzamosan. A londoni elemzők emiatt azt jósolják, hogy a tegnap 11,5 százaléka emelt magyar alapkamat akár tovább is emelkedhet, és jövő év végére csupán 9,00 százalékra fog majd csökkenni.
(Portfolio)