Félórával a pesti tőzsde zárása előtt minden nagyobb részvény veszteségben áll. A napközben 2500 forintos szintet is megjárt OTP 2550 forinton van, ami 3,8 százalékos veszteséget jelent. A Mol 1,9, a Magyar Telekom 3,9, míg a Richter 3 százalékon van. Csak nyolc részvény erősödik, ezek összforgalma azonban csak 37 millió forint volt.

Az OTP pénteki gyorsjelentésében már láthatók lesznek a válság első következményei, bár a veszteségek közel sem lesznek akkorák, mint amit a részvény árfolyama az elmúlt időszakban elszenvedett, véli a Cashline elemzője. Bár nehéz rövid távon ajánlásokat megfogalmazni a bankpapírokkal kapcsolatban, a korábbi semleges besorolás után a brókercég inkább az óvatos vétel mellett tenné le voksát. (Portfolio.hu)

Az ukrán ipari termelés közel 20 százalékkal kisebb volt októberben, mint tavaly októberben. Ez a legnagyobb esés éves összehasonlításban a Szovjetunió megszűnése óta. Ez volt sorrendben a harmadik hónap, amikor csökkent az ipar teljesítménye éves egybevetésben és rendre a megelőző hónapokhoz képest is. Az egy évvel korábbihoz képest 19,8 százalékos volt a csökkenés, ezen belül az olajfinomítás 43,9 százalékkal, a fémtermékek előállítása 35,6 százalékkal esett. Az IMF szerint 2009-ben 3 százalékos lehet az ukrán recesszió, vagyis ennyivel eshet a GDP. (MTI)

A kínai kormány tíz pontban határozta meg a hazai fogyasztás élénkítéséhez szükséges lépéseket. Az intézkedések pénzügyi alapja a hét végén bejelentett, két évre közel 600 milliárd dolláros költségkeret, a gazdaságpolitika szintjén pedig az aktív költségvetési és a mérsékelten enyhítő pénzügypolitika, amelyet a kínai kormány követni óhajt. (MTI)

Néhány perccel nyitás előtt a Wall Streeten mínuszban állnak az indexek. A Dow Jones 2,06, a Nasdaq 1,79, az S&P 2,02 százalékkal csökkent.

A brit gazdaság recessziója már elkezdődött, és jövőre meredek visszaesés várható a Bank of England szerdán kiadott új inflációs jelentése szerint. A brit jegybank drámai előrejelzésének hatására rekord mélységbe süllyedt az egyébként is jó ideje gyengélkedő font az euróval szemben. Mervyn King, a központi bank kormányzója a jelentést ismertető londoni sajtótájékoztatóján kijelentette: a brit gazdaság recessziója valószínűleg már a mostani második félévben elkezdődött.

A Bank of England szerdai jelentésében a központi forgatókönyv az, hogy a brit hazai össztermék (GDP), éves szintre számolva, 2 százalékkal visszaesik a jövő év első felében. A brit statisztikai intézet múlt hónap végén kiadott előzetes becslése szerint már a harmadik negyedévben 0,5 százalékkal zsugorodott a brit GDP az előző negyedévhez mérve. A visszaesés ténye nem lepte meg a piacot, mértéke azonban igen: elemzők előzetesen 0,2 százalékos negyedéves GDP-csökkenést jósoltak. (MTI)

A Libor kamatok több mint három hete tartó mérséklődése alapján feltételezhető, hogy vége a bizalmi válságnak, felengedett a bankközi hitelpiac, a bankok ismét hajlandóak hitelezni egymásnak. Legalább is erre enged következtetni a pénzintézetek egymás közötti hitelügyleteinél alkalmazott kamatot folyamatos csökkenése. A mutató ma reggel 2,1 százalékra esett vissza - ilyen mélységekben utoljára 2004 októberében járt. A helyzet normalizálódására utal az is, hogy a három hónapos Libor és a Fed által megszabott amerikai irányadó kamat közötti rés a nyugodt piaci körülmények között jellemző 100 bázispont közelébe szűkült. (Napi Online)

Az olasz Alitaliának vissza kell fizetnie azt a 300 millió eurót, amelyet még áprilisban kapott az olasz kormánytól a csőd elkerülésére. Az EU közlekedési biztosa szerdán ugyanakkor jóváhagyta, hogy az olasz légitársaságot átvétegye a CAI befektetői csoport. Az Alitalia olasz légitársaság alkalmazottai ugyanakkor szerdán is folytatják hétfőn elkezdett sztrájkjukat. A csődbe jutott légitársaság bejelentése szerint szerdán is legkevesebb 50 járatot lesznek kénytelenek törölni. Az előre be nem jelentett sztrájk miatt kedden 124, hétfőn mintegy 100 járat indult késve vagy kellett azt törölni. (MTI)

Újabb menekülési hullám zajlott le a moszkvai tőzsdén, az RTS részvényindex fél nap alatt 12,5 százalékot esett. A kereskedést előb félórára, majd határozatlan időre felfüggesztették.

Az Európai Bizottság szerdán azt javasolta, hogy szigorítsanak a hitelminősítő intézetek tevékenységére vonatkozó szabályokon. A javaslat a pénzügyi válság kezelésére irányuló csomag részét képezi. A javaslat biztosítaná, hogy a hitelminősítéseket ne befolyásolják érdekellentétek, hogy az intézetek folyamatosan szem előtt tartsák a minősítési módszerek és a minősítések megfelelőségét, valamint hogy a hitelminősítő intézetek átlátható módon járjanak el.

A szabályozás szigorító javaslatainak értelmében a hitelminősítő intézetek a jövőben nem végezhetnének tanácsadási tevékenységet. Tilos lenne egy adott pénzügyi eszköz minősítése, ha nem rendelkeznek a minősítéshez szükséges mennyiségű megbízható adattal. Ezen túlmenősen tájékoztatást kellene nyújtaniuk a minősítések elkészítésekor használt modellekről, módszerekről és alapfeltételezésekről. Évente "átláthatósági jelentést" kellene közzétenniük, valamint belső felülvizsgálattal kellene ellenőrizniük az elkészített minősítéseket.

(MTI)

A növekedési kilátások további romlása és az inflációs ráta csökkenése miatt további kamatcsökkentést helyezett kilátásba a Bank of England. A jegybank becslései szerint a fogyasztói árindex jóval a 2 százalékos célszint alá kerülhet - nyilatkozta Mervyn King jegybankelnök. (Portfolio.hu)

Eger polgármestere azt tervezi, hogy a jelenlegi nehéz pénzügyi helyzetben kiterjesztik és megemelik a vállalkozások iparűzési adókedvezményének mértékét. Eddig csak az öt millió forint árbevételt el nem érő vállalkozások részesülhettek 30 százalékos kedvezményben. A jövőben az összeghatárt 10 millióra, az kedvezmény mértékét pedig 50 százalékra emelné a város - közölte Habis László. Ezáltal a településen bejegyzett 8 ezer vállalkozás több mint 50 százaléka adókedvezményben részesülne, aminek jelentős befektetés-ösztönző hatása is lehet. (MTI)

A Világbank készen áll arra, hogy 100 milliárd dollárral segítse a feltörekvő országokat. Az intézet ugyanis attól tart, hogy a pénzügyi válság csődközeli helyzetbe sorolhatja ezeket az országokat. Nagy hiba lenne, ha zene országok érdekeit nem tartanánk szem előtt - nyilatkozta Robert Zoellick, a Világbank elnöke a Financial Timesnak. Az előttünk álló három évben 100 milliárd dollárral támogatná a feltörekvő országokat. A rászoruló gazdaságok a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bankon (IBRD) keresztül igényelhetnének hitelt. A fejlődő országoknak nyújtható hitel összege már idén is magasabb lehet az eredetileg tervezettnél (16 helyett 35 milliárd), ugyanis számos olyan ország van (például Kolumbia), amely a pénzügyi válság súlyosbodása miatt nehéz finanszírozási helyzetbe került. (Portfolio.hu)

Korlátozni kívánja a sokak által csillagászatinak tartott menedzseri jövedelmeket a német kormány. A tervezet szerint jelentősen meg akarják nyirbálni az év végi jutalék-, azaz az úgynevezett bónuszkifizetéseket. Ezen kívül módosítani kívánják a részvényekkel kapcsolatban érvényben lévő jogszabályokat, mégpedig oly módon, hogy a vezető beosztású menedzsereket csak négy év után illetné meg az úgynevezett opciós jog, azaz a részvények lehívásának lehetősége. Ezáltal még inkább érdekeltté kívánják tenni őket az adott vállalat gazdasági, illetve pénzügyi sikerében. (MTI)

Majdnem 1,1 milliárd koronára - éves mértékben 43 százalékkal - növelte adózott nyereségét az idei év első kilenc hónapjában a csehországi Raiffeisenbank. A Raiffeisenbank aktívuma húsz százalékkal 164 milliárd koronára emelkedett, ezzel az ötödik legnagyobb pénzintézet Csehországban. (MTI)

A szlovén bankok biztonságos működését szolgáló csomagot hagyott jóvá a szlovén parlament. A keddi késői döntés értelmében Szlovéniában 12 milliárd euróra emelik a bankok számára az állami garancia alapot a leköszönő jobbközép kormány által októberben javasolt 8 milliárd helyett. A bankok a garanciát 2010-végéig vehetik igénybe, a korábbi javaslat szerint 2009-ig élhettek volna a lehetőséggel. Az intézkedés megkönnyíti a bankok közötti hitelfelvételt. (MTI)

Tizenöt éves mélypontra esett az üzleti hangulat mutatója idén ősszel az euróövezet országaiban: az Ifo müncheni gazdaságkutató intézet negyedévente elkészített mutatója 50,9 pontra csökkent a negyedik negyedben az előző negyedévi 61,9 pontról. Ez már az ötödik egymást követő visszaesés. Elsősorban a jelenlegi gazdasági helyzetet ítélte rosszabbnak a közel 270 gazdasági szakértő, és a következő fél év kilátásait is változatlanul pesszimistán látják. A jelenlegi helyzet megítélése különösen rossz Németországban, Olaszországban, Belgiumban, Franciaországban és Ausztriában. (MTI)

Olaszország vezető bankját, a magyarországi érdekeltséggel is rendelkező UniCreditet érintette a legsúlyosabban a pénzügyi válság az olasz bankok közül: adózott eredménye 54 százalékkal esett vissza a harmadik negyedben a "drámai piaci körülmények", a milliárdos leírások miatt. Az adózott eredmény 551 millió euró volt az egy évvel korábbi 1,2 milliárdot követően, elsősorban a megbízási díjak csökkenése, és a saját számlás ügyletek veszteségei miatt. A csoport szerdai közleménye szerint a nettó megbízási díjak összege 13 százalékkal csökkent, elsősorban a vagyonkezelési ügyletek zsugorodása miatt: az ilyen ügyletek volumene 27 százalékkal 198,7 milliárd euróra csökkent az egy évvel korábbihoz képest. A bevételek 18 százalékkal nőttek, Kelet-Európában viszont 50 százalékkal.

Percekkel ezelőtt átlépte a 270-es szintet az EURHUF árfolyam, miután 269 körülről 272-ig ugrottak a jegyzések a banközi piacon. A régióban a zloty is mintegy fél százalékos gyengülést mutat az euróval szemben este óta, míg a török líra és a dél-afrikai rand esése a 2,5 százalékot közelíti.

Tovább tiporják a befektetők az orosz részvénypiacot, az RTS index már 12 százalékos zuhanást mutat, miközben a Micex-en való kereskedést még tegnap felfüggesztették egészen holnapig. Az elmúlt hónapokban tetemes mennyiségű tőkét vontak ki a piacról, ráadásul a rubellel kapcsolatos jegybanki politika változása tovább növelheti a külföldi piaci szereplők aggodalmait. (Portfolio)

Októberben jelentősen csökkent a kéthetes MNB-kötvények átlagállománya, miközben a hitelintézetek egynapos betéteinek átlagállománya csaknem 302 milliárd forinttal emelkedett, amelynek hátterében a bankok fokozottan óvatos likviditáskezelése áll - közölte a Magyar Nemzeti Bank. A jegybank szerdán publikált októberi statisztikai mérlege mind az eszköz, mind a forrásoldalon a bankok óvatos likviditáskezelését tükrözi.

Az egyéb eszközök átlagállomány-növekedésének döntő része az októberben bevezetett, kéthetes és hathónapos jegybanki hitelek igénybevételére vezethető vissza. A hitelintézetek a tulajdonukban lévő kéthetes MNB-kötvények állományát október végére 359,5 milliárd forinttal 603,9 milliárdra csökkentették. Az így felszabaduló likviditás döntő hányada az egynapos jegybanki betétbe áramlott, amelynek átlagos októberi állománya 350,6 milliárd forintra nőtt a szeptemberi 48,8 milliárd forintról.

25 630 forintról 20 680 forintra csökkentette a Credit Suisse (CS) a Molra vonatkozó célárfolyamát, de a felértékelődési potenciál miatt továbbra is fenntartja felülsúlyozás ajánlását. (Portfolio.hu)

A holland ING Group NV pénzügyi csoport 478 millió eurós veszteséget szenvedett el ez év harmadik negyedében, a tavalyi év azonos időszakában realizált 2,31 milliárd eurós eredménnyel szemben. A veszteséghez a részvénypiacok meredek esése, a hitelek drágulása, az ingatlanárak csökkenése és több bank tönkremenetele járult hozzá. A társaság részvényei 8,08 euró zártak kedden. A cég piaci értékének mintegy 70 százalékát vesztette el az idén, jelenlegi tőkepiaci értéke 17 milliárd euró körül mozog. (MTI)

A magyarországi érdekeltséggel is rendelkező svájci Holcim építőanyagipari konszern adózott eredménye 23 százalékkal 673 millió svájci frankra (567 millió euró) csökkent a harmadik negyedévben. Ez az eredmény jóval alatta marad a múlt év azonos időszakának 877 millió frankos eredményének, és elmarad a szakértői várakozásokban szereplő 714 millió eurós eredménytől is. Az eredmény romlásában a vállalat szerdai bejelentése szerint a nyersanyag- és az energiaárak drágulása, illetve a svájci frank dollárhoz, fonthoz képest történt emelkedése játszott közre. A Holcim ezeket a tényezőket nem tudta az árak emelésével ellensúlyozni. A cég egyben bejelentette, hogy a csökkenő kereslet miatt bezárja egy-egy amerikai és spanyolországi gyárát, valamint felfüggeszti egyes kapacitásbővítő terveinek végrehajtását. (MTI)

A pesti tőzsde részvényindexe, a BUX 137,87 pontos emelkedéssel, 12 354,15 ponton nyitott szerdán. A keddi záró értékéhez képest 1,13 százalékkal erősödést jelentett. A lendület azonban már a kereskedés első perceiben elfogyott, tíz perccel nyitás után már 11 pontos, 0,1 százalékos mínuszban volt a mutató. A vezető papírok közül az OTP és a Mol 0,5-0,6 százalékos erősödésben van, az indexet az 1,7 százalékot gyengülő Richter húzza le.

A nyersolajárak 20 havi mélypont körül, a Brent esetében a hordónkénti 55, a WTI esetében 59 dollár körül mozognak. A befektetők arra számítanak, hogy a világgazdasági növekedés jövőre - és esetleg 2010-ben is - a vártnál sokkal erősebben lassul, és ez vissza fogja fogni a petrolkémiai termékek, köztük a benzin iránti keresletet. A várakozások szerint a kínai nyersolajkereslet növekedési üteme is mérséklődni fog, holott eddig a világ negyedik legerősebb gazdasága kiegyenlítette a lanyha amerikai és európai keresletet. Egyes szakértők az áraknak a hordónkénti 45 dollár körüli szintre történő csökkenésére számítanak a jövő év első negyedére. (MTI)

Kedd délután gyengülni kezdett a forint, ennek hatására magyar idő szerint a kora reggeli órákban már a 269-270 forintos sávban születtek kötések az euróra. Az utolsó kötése, nyolc előtt nem sokkal, 269,73 forinton volt.

A tokiói értéktőzsde fő mutatója, a Nikkei225 index 113,79 pontos, azaz 1,29 százalékos eséssel 8695,51 ponton végzett. Kedden az index 272,13 ponttal, azaz 3 százalékkal 8809,30 pontra hanyatlott. A hongkongi Hang Seng 1,87 százalékkal, a szingapúri Strait 1,25, a szöuli Kospi 0,16, a sanghaji Composite index 0,82 százalékkal állt alacsonyabban a keddi záráshoz képest a tokiói zárás idején. (MTI)

A Nyugat-dunántúli Régióban az elmúlt hónapokban, október 31-ig összesen 130 dolgozó csoportos létszámleépítését jelentették be a vállalkozások, ebből Zalában 70 főt - mondta Kiss Ambrus, a Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ főigazgatója. A közölt létszám mintegy fele egy zalai cég dolgozóira vonatkozik, de a főigazgató nem nevezhette meg a vállalkozást. Közölte ugyanakkor, hogy más cégeknél is készülnek leépítésekre, a régiót bizonyára nem kerüli el a válság, de a Nyugat-Dunántúlon több szakmában is jellemző munkaerőhiány miatt óvatosabbak a munkáltatók. Ugyanakkor - egyelőre főként nem a pénzpiaci válság következményeként - Zala megyében mintegy ezer fős csoportos létszámleépítésről vannak információk. (MTI)