Hétfőn zárás előtt három órával enyhe nyereségen álltak a vezető New York-i tőzsdemutatók hullámzó kereskedés közepette: az árfolyamok hol negatív, hol pozitív tartományban voltak. A befektetők óvatosak, várják az amerikai elnökválasztást. Kevésbé befolyásolta a piac hangulatát az ISM intézet beszerzőmenedzser-mutatója, amely 26 év óta a legalacsonyabb szintre esett: 38,9 pont volt októberben a szeptemberi 43,5 pontot követően. Elemzők 41,5 pontot vártak októberre.
A DJIA ipari index 54,08 pontos, 0,58 százalékos emelkedéssel 9379,09 ponton állt zárás előtt mintegy három órával. A Nasdaq 17,15 ponttal, 1,00 százalékkal 1738,10 pontra nőtt. Nyitáskor a DJIA részvényindexe 24,53 pontot esett, a Nasdaq piac összetett mutatója a kereskedés startja után 4,10 pontos mínuszba került. Mintegy húsz perccel később a DJIA mutató már 60,05 pontos, 0,64 százalékos nyereségig kapaszkodott fel, a Nasdaq piac mutatója 10,20 pontos, 0,59 százalékos nyereségre tett szert.
A Brent kőolaj jegyzése a hétfői New York-i tőzsdezárás előtt mintegy három órával Londonban 4,35 dollárral 60,97 dollárra csökkent, az amerikai könnyűolajé 3,61 dollárral 64,20 dollárra esett.
Pénzhiány miatt megszűnik Kijevben a Soros György támogatásával létrehozott Modern Művészetek Központja, Ukrajna modern művészeti alkotások bemutatására szakosodott első galériája. Az 1995-ben megnyílt központ működését néhány évig a Vidrodzsennya elnevezésű ukrajnai Soros-alapítvány biztosította, míg 2004 óta pályázatokon elnyert összegekből és szponzori támogatásokból tartotta fenn magát az intézmény. A pénzügyi világválság következtében beszűkült lehetőségek miatt immár nem biztosítható tovább a központ működése. (MTI)
Csütörtökön Lettország is csatlakozott azon országok sorához, amelyek a Nemzetközi Valutaalap(IMF) támogatását kérik a nemzetközi pénzügyi válság okozta problémáiknak az áthidalására. "Úgy döntöttünk, hogy hivatalos tárgyalásokat kezdünk az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutaalappal a gazdaság stabilizálását célzó finanszírozásról" - mondta Ivars Godmanis miniszterelnök.
A pénzügyminiszter szerint a szükséges összeg nagyságáról menet közben egyeztetnek, a hitelt a gazdaság élénkítésére, a pénzügyi rendszer stabilizálására fordítják. A megbeszélésekről az első eredmények a jövő héten várhatóak a pénzügyminiszter szerint. Európa leggyorsabban fejlődő gazdasága a harmadik negyedben recesszióba csúszott, kibocsátása 4 százalékkal zsugorodott, nőtt az államháztartás hiánya - ami jövőre elérheti a GDP 4 százalékát -, s állami kezelésbe kellett venni a második legnagyobb pénzintézetet, a Parex Bankot, miután a betétesek megrohanták az intézményt. Eddig Magyarország mellett Kelet-Európában Ukrajna és Szerbia folyamodott az IMF támogatásáért.
A jövőre tervezett 2,5%-os GDP-arányos államháztartási hiány és a jelenlegi 66% körüli bruttó államadósság már beleillik a nemzetközi mezőnybe, a magyar pénzügyi rendszer azonban két ok miatt sérülékeny maradt a pénzügyi válságban - emelte ki a Napi Gazdaság mai konferenciáján tartott összefoglalójában Simor András jegybankelnök.
A Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint egyrészt a magas külső és belső államadósság, másrészt az volt a sérülékenység forrása, hogy a magyar gazdaság "viszonylag lassan növekszik, illetve lassul és a piac nem is nagyon látja, hogy ez mitől fog gyorsulni". Ez az, ami Magyarországot különösen sebezhetővé tette - hívta fel a figyelmet Simor. A jegybankelnök hozzátette azt is, hogy a GDP-növekedés "lényegesen lassabb lett volna Magyarországon, ha nem lett volna devizaalapú hitelezés" az eltűnő magyar lakossági megtakarítások pótlása érdekében.
Simor meglátása szerint "a következő egy év intézkedéseinek arról kell szólnia, hogy hogy tudjuk a magyar gazdaság növekedési kilátásait javítani úgy, hogy nem álomvilágba kergetjük magunkat" (azaz szerkezeti változtatásokat is végrehajtunk, nemcsak válságot kezelünk). "Jól hangzó ötleteket mindenki tud mondani", a megvalósítás azonban már kérdéses. (Portfolio.hu)