A főbb orosz tőzsdéken az árfolyamok már délelőtt kétszámjegyű eséseket szenvedtek el, ezért a Moszkvai Bankközi Valutatőzsdét (MICEX) és a devizalapú Orosz Kereskedelmi Rendszert (RTS) keddig, illetve további intézkedésig bezárták. Az RTS 17:05-ig működött, a nap folyamán a mutatója 13,68 százalékkal 549,33 pontra zuhant. Pénteken a legtöbbet az állami Sberbank részvényei vesztettek értékükből: az RTS-tőzsdén 22,6 százalékot, a MICEX-en 22,8 százalékot, és nagyot esett a VTB bank, a Gazprom, a Gasprom Neft, a LUKOIL, a Norilsk Nickel, a Rostelecom, a Rosneft, a Surgutneft és több más kőolajipari konszern részvénye is.
A szakértők szerint egy hosszabb tőzsdei szünet kedvező hatással járhat, de csak ha az újranyitásig hathatós intézkedések születnek: ha pénz áramlik a rendszerbe, átstrukturálást hajtanak végre, vagy új szabályozást vezetnek be. Ebben az esetben lehet értelme a szünetnek, "mivel ismeretes, hogy a mozdonyt menet közben nem lehet szerelni", vélekedett pénteken egybehangzóan Roman Gorjunov, az RTS és Alekszej Ribnyikov, a MICEX vezérigazgatója. (MTI)
A nyugat-európai részvénypiacok hétfőn rekord mértékben, 9 százalékot meghaladó mértékben emelkedtek záráskor. Az emelkedés az európai kormányok mentőcsomagjainak köszönhető, s ezekkel a bankmentő akciókkal hozható összefüggésbe az is, hogy a hétfői kereskedés legnagyobb nyertesei a bankok voltak, de a mentőcsomagok hatására emelkedett a nyersanyagok ára is. Bár elemzők szerint hosszabb időt fog igénybe venni, míg ezek a programok "dolgozni" kezdenek, már felcsillant némi remény a tőke- és hitelpiacon.
A nyugat-európai tőzsdék zárásakor a legmegbízhatóbb európai részvények FTSEurofirst 300-as mutatója 9,2 százalékos erősödéssel zárt, s ezzel minden eddigi napi növekedési rekordot megdöntött. A mutató 929,29 ponton állt záráskor, s ezzel ledolgozott egy kicsit pénteki veszteségéből. A mutató pénteken 7,8 százalékot zuhant 849,29 pontig, 2003. július eleje óta negatív rekordot érve el. A bankok között a legnagyobb nyertes Crédit Suisse volt, 28 százalékos erősödéssel, az ING csoport 20 százalékkal, az Allianz 14 százalékkal drágult. A közüzemi szolgáltatók is erősödésnek indultak, a legnagyobb mértékben a francia GDF Suez részvénye emelkedett, 21,4 százalékkal. A fémek drágulása felfelé húzta a bányavállalatokat: az Anglo American 13 százalékkal, a Rio Tinto 12,5 százalékkal nőtt. A kőolaj drágulása miatt az olajipari cégek papírjai is magukhoz tértek: a BP 11, a Total 10, a Royal Dutch Shell 10 százalékkal 10 százalékkal drágult.
Hétfőn a londoni értéktőzsde irányadó mutatója, az FTSE-100 mutató 4212,90 ponton zárt, 280,80 pontos, 7,14 százalékos erősödéssel. A frankfurti értéktőzsde fő mutatója, a DAX-30 518,14 pontos, 11,40 százalékos emelkedéssel 5062,45 ponton végzett. Párizsban a CAC-40 index 54,19 ponttal, azaz 1,55 százalékkal 3442,70 pontra csökkent, 38,68 százalékkal elmaradva az év végi értékétől. (MTI)
A kiegészítő elemeivel együtt összesen 500 milliárd fontos elvi értékű nagy-britanniai bankmentő program keretében - évtizedek óta először - többségi állami tulajdonba kerülhetnek brit nagybankok. A kisegítendő pénzintézetek vezetői egyelőre nem kapnak prémiumot.