Az Egyesült Államok ötödik legnagyobb befektetési bankja, a Bear Stearns bejelentette, hogy két alapja elvesztette teljes vagyonát. Év végére a bank 89 százalékkal kisebb adózott eredményt jelentett, mint egy évvel korábban. Ez volt az első komolyabb figyelmeztető jelzés a pénzpiacnak. 2008. március 18-án a JP Morgan megvásárolja a Bear Stearnst 120 millió fontért (jóllehet egy évvel korábban kilencmilliárdra értékelték a bankot).
Európába is átterjed a jelzálogpiaci válság, a BNP Paribas három befektetési alapja rendült meg, a BNP Paribast kétmilliárd eurós veszteség éri. Néhány nappal később, augusztus 13-án az Európai Központi Bank, a Fed és a japán jegybank tőkét pumpál a pénzpiacba.
A Bank of England a Northern Rock segítségére sietett, mivel csak így tudta biztosítani Nagy-Britannia harmadik legnagyobb hitelezőjének további működését. A piaci válság miatt a bank részvényeinek értéke a felére esett vissza. A következő néhány napban a megijedt betétesek kétmilliárd fontot menekítettek ki a bankból. Év végén már a bank eladását tervezik.
Több nagybank óriási veszteségekről számol be. A Citigroup 8-11 milliárdot kénytelen leírni, de a veszteségleírások a Merrill Lynch esetében is meghaladhatják a 10 milliárd dollárt. A prognózisok a UBS-nek 7,2 milliárd, a Deutsche Banknak 3,3 milliárd, a Goldman Sachsnak 4,3 milliárd, a Morgan Stanleynek 1,7 milliárd dolláros leírást jósolnak.
Közös lépésre szánta el magát az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed, az Európai Központi Bank és a svájci jegybank. A Fed olcsóbban és könnyebben biztosít hitelt a pénzintézeteknek, illetve lehetővé teszi, hogy az EKB és a svájci jegybank bizonyos keretig dollárban is adhasson hiteleket.
A Bank of Amerika négymilliárd dollárért teljes egészében felvásárolja a legnagyobb amerikai jelzálog-hitelezőt, a Countrywide Financial Corporationt. Augusztusra kiderül, hogy ez sem segít.
Az amerikai kormány átvette a két legnagyobb jelzáloghitelező, a Freddie Mac és a Fannie Mae irányítását. Elemzők szerint nehéz lenne kilábalni a válságból a két pénzintézet stabilizálása nélkül. Henry Paulson pénzügyminiszter szerint a két cég túl nagy ahhoz, hogy bedőljön.
Csődvédelmet kért a Lehman Brothers. A cég tárgyalásokat folytatott a Barclays-zal és a Bank of America-val a felvásárlásáról, de végül mindkét pénzintézet visszalépett. Ugyanezen a napon bejelentették, hogy a Merrill Lynchet felvásárolja a Bank of America ötvenmillió dollárért, a világ legnagyobb biztosítója, az AIG pedig negyvenmilliárd dolláros kölcsönt kért a Fedtől.
Pánik a világpénzpiacain, a tőzsde akkorát esett, amit 2001. szeptember 11. óta nem láttak a befektetők. A Dow Jones átlépte a lélektani határnak tekintett 11 ezer pontot. Az amerikai kormány közben folyamatosan nyugtatni próbálta a piacot. A központi bankok dollármilliókat öntöttek a piacra, hogy fokozzák a likviditást.
A Lloyds TSB 12,2 milliárd fontért felvásárolta a HBOS-t, a legnagyobb brit jelzáloghitelezőt. A fúziót maga Gordon Brown miniszterelnök szorgalmazta.
Az angolok után az amerikaiak is betiltották a shortolást átmenetileg, mert attól tartottak, hogy az esésre játszó brókerek miatt nagyobb lehet a zuhanás a tőzsdéken.
Az amerikai kormányzat bejelenti, hogy mentőövet nyújt a bankoknak, 700 milliárd dolláros adósságfelvásárlással mentenék meg a pénzügyi rendszert az összeomlástól. A hír hatására emelkedni kezdenek a banki részvények árai.
A Goldman Sachs és a Morgan Stanley bejelentették a jövőben általános banki tevékenységet is folytatnának, mert üzleti modelljük túl kockázatos. Két nappal később Warren Buffett ötmilliárd dollárt fektetett be a Goldman Sachsba.
A több mint 300 milliárd dollár eszközértékű Washington Mutual hitelintézet irányítását éjszaka átvette az állam, majd egy 1,9 milliárd dollárért rögtön továbbadta a JP Morgan Chase-nek.
Felgyorsulnak az események, újabb és újabb bankokról terjesztik hogy bajba kerültek. Az amerikai Wachovia a Citigrouppal kezdett tárgyalni, végül azonban a Wells Fargo veszi meg Amerika negyedik legnagyobb legnagyobb bankját. A belga Fortisról is az kezdett el terjedni, hogy likviditási gondjai vannak, ezt ekkor még cáfolják, de egy nappal később a Benelux államok megveszik a bank felét.
Az amerikai Képviselőház elutasítja a bankmentő csomagot. A döntés után zuhanórepülésbe kezdtek a New York-i tőzsdék, a Dow Jones 777 pontot esett.
Szintén ezen a napon jelentették be, hogy részben államosítják a brit jelzálogkölcsönzőt, a Bradford & Bingley. Ugyanezen a napon jelentik be, hogy a német Hypo Real Estate-nek kellett részben állami mentőövet dobni: több bank, valamint a német állam rakott össze egy olyan 35 milliárd eurós hitelkeretet, amelyből szükség esetén lehívhat.
A kongresszusi döntés miatt az egész világon esni kezdtek a tőzsdék, több helyen a kereskedést is fel kellett függeszteni. A BUX is 750 pontos, 4,2 százalékos eséssel indult.
A belga Dexia bank kapott 6,4 milliárd dolláros tőkeinjekciót szintén a Benelux államok kormányaitól.
Magyarországon a PSZÁF bejelenti, hogy szigorúbban felügyeli a shortolást, adatszolgáltatást rendeltek el minden ügyletben.
Az EU szigorítaná a banki felügyeleti szabályokat, és szorosabb együttműködésre készülnek.
Az amerikai szenátus elfogadta az adósságrendező csomagot, a képviselőház igenjére vár a piac. Miközben az összes elemző azt várja, hogy a Fed következő ülésén csökkenti a dollár kamatát, az EKB a kamat tartása mellett dönt, így az marad 4,25 százalékon. Európában általában is azt gondolják, hogy az amerikaiaknak kell megtalálni a megoldást a válságra, ekkor a kormányok még nem akarják több száz milliárdos segélycsomagokkal kisegíteni bajba került bankjaikat.
Amerikában egy másik folyamat is aggodalomra ad okot, egy év alatt 27 százalékkal csökkentek az autóeladások.
Az amerikai képviselőház is megszavazza a 700 milliárd dolláros adósságrendező csomagot. A csomag legfontosabb célja tehát az, hogy a rossz hiteleket kiemelje a bankrendszerből, biztosítva ezzel a pénzpiacok nyugalmának visszaállítását, a hitelezés újbóli megindulását.
A G8 európai tagjai Párizsban arról döntöttek, hogy segítenek a bajba jutott bankoknak, minden államra rábízzák, milyen eszközökkel segít.
Európában is felgyorsultak az események, a kormányok egymás után döntenek különböző válságkezelő intézkedésekről. Sokan bankmentő csomagokat jelentenek be, de egyre több államban garantálja a kormány a bankbetéteket, mindezt azért, hogy a betétesek ne kezdjék el pánikszerűen kivenni pénzüket a bankokból. Itthon a pénzügyminiszter még úgy nyilatkozik, hogy nem tervezik, hogy emeljék a garanciavállalás mértékét.
Fekete nap volt a tőzsdéken is, a Dow Jones soha nem látott, 800 pontos napon belüli zuhanást produkált. A moszkvai tőzsde olyan zuhanásba kezdett, hogy többször felfüggesztik, illetve olyan is előfordult, hogy meg sem indították a kereskedést. Itthon az OTP kereskedését röviddel zárás előtt fel kellett függeszteni, mert tíz százalék feletti volt a részvények értékének esése. Az euró 250 forint fölé erősödött.
Az autógyártók is megérezték, hogy egyre kevesebbet hajlandó költeni a lakosság, valóságos leépítési- és gyárbezárási hullám söpört végig szinte az összes gyártón.
A magyar diszkonkincstárjegy-aukción nincs elég érdeklődő, a befektetők nem akarnak kölcsönadni az államnak.
Izlandon beszakadt a korona, az előző napi 30 százalékos zuhanás után, ma 35 százalékot esett. A jegybank az eurókhoz kötötte az izlandi koronát.
Izlandon felgyorsulnak az események, bedől a második legnagyobb bank, az Icesave. A brit kormány gigantikus, 250 milliárd font értékű bankmentő csomagot jelentett be, a csomag legfontosabb pontja az állami garanciavállalás. A likviditás fokozása érdekében hat jegybank összehangolt lépéssel csökkentette az irányadó kamatokat.
Az OTP részvényeinek értéke tovább esik, az előző napi 7 százalék után, ma 13 százalékkal gyengült. A kormány bejelenti, hogy törvényileg 13 millió forintig garantálják a betéteket, de a kormány a biztosított betétek feletti megtakarítást is garantálja.
Izland az összeomlás szélére került, a Fitch és a Moody's egyszerre három fokozattal minősítette le a szuverén adósosztályzatot.
Állami garanciát ajánlanak az OTP-nek, de a bank nem fogadja el. A BUX brutális eséssel indított, az utolsó percekben azonban feljött. A forintot valószínűleg a jegybank beavatkozása mentette meg a további gyengüléstől.
Az eurózóna országai közös akciótervben állapodtak meg egy csúcstalálkozón, és vállalták, hogy garantálják a bankközi hiteleket is, valamit szükség esetén a bankok újratőkésítését.
Az MKB bejelentette, hogy határozatlan időre leállítja a devizahitelezést, de több bank erre készül.
Az amerikai állam 250 milliárd dollár értékben banki részvényeket vásárol, a legnagyobb bankok közül kilenc bele is egyezett a részleges államosításba.
Az OTP Bank nagyot szigorít a jelzáloghitelezésen. Az Opel szentgotthárdi gyárában megkezdődnek az elbocsátások. AZ MNB rendkívüli ülésen döntött a likviditást és stabilitást segítő lépésekről.
A kormány úgy dönt, hogy megsegíti a bajba került devizahiteleseket. Gyurcsány Ferenc új adócsomagot jelent be. A hitelminősítők negatívra változtatják a magyar adósságkilátásokat.
Nemzeti csúcson próbálnak megoldást találni a válságra, de döntés semmilyen ügyben nem születik.
A pénzügyi válság reálgazdasági válsággá alakul, mindenhol lassul a gazdasági növekedés, egyre több országban jósolnak recessziót.
Az MNB rendkívüli ülésen három százalékponttal emelte az alapkamatot, így az 8,5 százalékról 11,5 százalékra változott. A kormány bejelenti a devizahitelesek megsegítését célzó intézkedéscsomagot.
Az IMF megállapodott Magyarországgal, néhány nap múlva kiderül, hogy 25 milliárd dolláros keret áll az ország rendelkezésére.