Ha csak a tőzsdéket nézzük, azt hihetnénk, hogy túl vagyunk a válságon. Az indexek ha nem is érték el a válság előtti szinteket, de töretlenül arra haladnak. Magyarországon még jobb a helyzet, a BUX egyéves csúcson jár éppen. Európában tíz éve nem volt olyan jó negyedévük a börzéknek, mint most július–szeptemberben. Sokak szerint ezzel együtt korai az optimizmus.
2008. szeptember 15.: a Lehman Brothers csődöt jelent – a piac pánikba esik, a tőzsdék mélyrepülésbe kezdenek. Az amerikai részvénypiacok akkorát zuhantak, mint 2001. szeptember 11-e óta soha. A Dow Jones 4,4 százalékot esett, ráadásul a pszichológiailag fontos tizenegyezer pontos értéket is áttörte. Persze, mint látni fogjuk, ez még messze volt a mélyponttól, de akkor lélektani határnak számított.
A legnagyobb veszteséget a pénzügyi papírok szenvedték el, bankok, biztosítók, befektetési bankok részvényei estek a mélybe. A következő napokban folytatódott az esés, hiába próbálta az amerikai pénzügyminiszter megnyugtatni a piacot.
Ugyanebben az időszakban az európai és az ázsiai tőzsdék is hasonló utat jártak be, igaz, ott nem voltak történelmiek az esések. A BUX is veszített értékéből, néhány nap alatt húszezer pont feletti értékéből tizennyolcezer pont alá csökkent, szeptember végéig sikerült ebből valamennyit visszanyerni, de a húszezer pontot csak egy évvel később, idén szeptemberben léptük át ismét.
A DIJA index öt legnagyobb, pontban számított eséséből négy mostani. Szeptember 29-én, amikor az amerikai Képviselőház elutasította a bankmentő csomagot, a DIJA 777 pontot esett. Október 15.: 733 pontos esés, december 1.: 679, október 9.: 678 pont. Az első ötben a 2001. szept. 11-i terrortámadásokat követő, 2001. szeptember 17-i 684 pontos esés van még.
Ha azt nézzük, hogy százalékban mikor esett a legnagyobbat a Dow Jones, akkor a mostani válság a kilencedik helyre csúszik vissza: a tavaly október 15-i 733 pontos mínusz 7,87 százalékos esés volt. Százalékban a legnagyobb zuhanás 1987. október 19-én volt, akkor egy nap alatt 22,61 százalékot (507,99 pontot) zuhant az index – ezt nevezik fekete hétfőnek. A dobogó másik két helyére az 1929-es krach került, akkor október 28-án 12,83 százalékot, 29-én 11,73 százalékot esett a tőzsde.
Bár a válság kezdetét, így a tőzsdék zuhanását is a Lehmann-csődhöz kötjük, az igazi tőzsdei zuhanás az éppen egy évvel ezelőtti napokban, szeptember 29-én kezdődött. Amikor a Lehman bedőlése után Bush elnök bejelentette, hogy hétszázmilliárd dolláros mentőcsomaggal segíti ki a bankokat, mindenki megnyugodni látszott, a tőzsdék emelkedni kezdtek nemcsak Amerikában, de az egész világon. A pofon akkor jött amikor szeptember 29-én a kongresszus egy biztosnak ígérkező szavazáson nemet mondott a csomagra. Ekkor kezdődött az igazi zuhanórepülés, és egészen idén márciusig tartott.
Szeptember 29-én a Dow Jones 777 pontot esett. Ez történelmi rekord, egyetlen nap alatt 1200 milliárd dollárt vesztettek a befektetők. A Dow Jones 7, a Nasdaq 9,14 százalékos, az S&P 9,3 százalékos mínuszban zárt. Ahogy az lenni szokott ilyen esetekben, a világ tőzsdéi követték az amerikai mélyrepülést. Az ázsiai tőzsdék négy-hat százalékot vesztettek értékükből, az európai tőzsdék sem jártak jobban, több börzén fel kellett függeszteni a kereskedést. A BUX még ezt a napot is megúszta, igaz, hogy 4,2 százalékos mínuszban indult a reggeli kereskedés, a nap végére azonban pici pluszban zárt.
Hiába fogadja el néhány nappal később az amerikai Szenátus után a Képviselőház is az említett mentőcsomagot, a piac már nem bízott senkiben és semmiben. A befektetők próbáltak megszabadulni részvényeiktől. A Dow Jones néhány nap alatt kétezer pontot zuhant, október 10-én 8500 pont alatt zárt. A londoni FTSE 100 még meredekebb zuhanást mutatott be, ötezer pontról négyezer pontra zuhant, vagyis alig egy hét alatt húsz százalékot veszített. A párizsi CAC 40 is majdnem ezer pontot zuhant, ez itt huszonöt százalékos esést jelentett. De hasonló a helyzet a japán Nikkei estében is, tizenkétezer pontról nyolcezer pontra zuhant.
A magyar részvényindex október első hetében 4500 pontot esett: 10-én 14 577,46 ponton zárt az előző hetet még 19 074,26 ponton befejező BUX, értéke így egy hét alatt 23,6 százalékkal, csaknem negyedével csökkent a papírok értéke.
A következő hónapokban nem voltak ilyen kiugró esések, az indexek szép lassan csökkentek. Egészen március közepéig, amikorra szinte mindenhol elérték mélypontjukat. A világ tőzsdéi egy év alatt harminc–hatvan százalékot veszítettek értékükből. A DIJA például majdnem negyvenet, 2008 márciusában még tizenkétezer pont felett volt, 2009 márciusában hétezer alá esett. A mélypontot március 6-án érte el, 6627 ponttal. A londoni FTSE 100 ugyanezen a napon volt mélyponton 3530 ponttal, a válság elején még 5500 felett jártak az indexek. A párizsi CAC 40 is március 6-án érte el mélypontját, a 2534 pontot.
A BUX tavaly márciusban még huszonkétezer pont felett járt, idén márciusban érte le 9461 pontra, ez jóval több mint ötvenszázalékos esés. A régiós országok sem jártak jobban, a prágai, varsói tőzsde hasonlóan esett, mint a budapesti. A varsói WIG 20 egy év alatt háromezer pontról 1327-ig esett, ez is több mint ötvenszázalékos értékvesztés. A prágai PX 1500 pontról indult, a mélypont 628,4 pont volt.
A forduló tehát márciusban volt, kisebb-nagyobb megtorpanásokkal innentől lassú fellendülésnek lehetünk tanúi. A Dow Jones már kilencezer pont felett jár, július közepén lépte át a kilencezres határt, azóta nem is csúszott alá. A londoni FTSE 100 is visszanyert erejéből, sikerült megint ötezer pont fölé tornásznia magát. Ugyanez a helyzet a párizsi CAC 40-nel, ők is közelítenek a négyezer ponthoz.
Az európai tőzsdéknek tíz éve nem volt ilyen jó negyedévük, mint a mostani, a brit és a francia tőzsde is az elmúlt évtized legjobb negyedévét zárta, írja a Portfolio. Az FTSE 100 20,8 százalékot emelkedett, a CAC-40 20,9 százalékot. A német DAX 18 százalékot nőt három hónap alatt. A legjobban a banki-biztosítási szektor és az építőipari részvények emelkedtek.
A kelet-közép-európai tőzsdék többsége két számjegyű növekedést mutatott: az orosz, a bolgár, a török, a román, a magyar és a cseh index is harminc százalék közül nőtt. Némileg lemaradt a lengyel WIG, a szlovén SBI viszont stagnálással zárta az időszakot.
A nyugat-európai tőzsdéknél is jobb helyzetben van a pesti tőzsde. A BUX nemhogy utolérte, de hajszálnyival túl is szárnyalta a válság kirobbanása előtti értékeket. Az index szeptember közepén lépte át a húszezer pontot, és már a huszonegyezres határt ostromolja. Persze ez nagyon messze van nemcsak a 2007 júliusi harmincezer ponttól, de a tavalyi csúcstól is, az huszonhatezer pont felett volt. Az OTP árfolyama több mint negyven százalékot, az FHB több mint hatvan százalékot erősödött, a Magyar Telekom papírjai negyven százalékkal drágultak az elmúlt három hónapban.
Ugyanakkor még korai lenne a válság végéről beszélni, figyelmeztetnek alapkezelők, elemzők. A piaci optimizmus már nem tart sokáig, lassan jön a fordulat, egyes vélemények szerint az úgynevezett W alakú pálya első felszállóágán vagyunk, jön még egy nagyobb visszaesés.
Az optimizmus eleinte a pozitív piaci adatoknak volt köszönhető, majd a kínai piacok emelkedése húzta magával a világ többi részét – igaz, nem akkora mértékben. A magyar tőzsdét egyértelműen a nemzetközi hangulat mozgatta, a BUX a régiós társakkal együtt változott.
Csakhogy a kínai tőzsdék szeptember közepére már át is estek egy jelentős korrekción, és lassan világszerte kifutnak azok a kormányzati gazdaságélénkítő csomagok, amelyek közvetlenül és közvetve is nagy szerepet játszottak az elmúlt hónapok tőzsdei ralijában, emlékeztetnek a már a nyári emelkedést is részben megalapozatlannak tartó, csak a jó hangulatú brókereknek betudó elemzők.