580 milliárd euró befektetés áramlott Kelet- és Közép-Európába a vasfüggöny leomlása óta a Roland Berger tanácsadó cég számításai szerint. Ennek is 60 százaléka Oroszországba, Lengyelországba és Csehországba. A régió gazdasági lemaradása a Nyugathoz képest ennek ellenére sem csökkent lényegesen az elmúlt húsz évben, hangzott el az Erste Bank által Bécsben rendezett CE Business Club rendezvényen.
A térség 2020-ig sem lesz képes csökkenteni lemaradását Vladimir Preveden, a Roland Berger délkelet-európai szakértője szerint . Úgy látja, hogy a térség ezalatt az idő alatt folyamatosan tovább veszít majd gazdasági jelentőségéből és a kis országokra egyre inkább gazdasági térségként tekint majd a világ, semmint nemzeti egységekre: Szlovénia, Csehország, Szlovákia és Magyarország például "Közép-Európaként" jelenik majd meg a térképen.
Az egyes országok fejlődési üteme sem lesz egységes. Lengyelország profitált a legnagyobb mértékben az európai egyesülésből: 2008-ban a lengyel GDP az 1989-es 177 százalékára rúgott, és ezzel meghaladta Ausztria 158 százalékos és Szlovákia 157 százalékos növekedési ütemét. Szerbia és Ukrajna gazdasági ereje viszont mára lényegesen elmarad a húsz évvel ezelőttitől.
A gazdasági növekedéssel párhuzamosan a legtöbb országban romlott a szociális biztonság. A munkanélküliség a szocializmusban megszokott nulla közeli szintről tíz százalék közelire emelkedett. A térségnek emellett szembe kell néznie az lakosság elöregedésének és a munkaerő elvándorlásának problémájával is. Kelet-Európa nem lesz képes lazítani függőségén a külföldi befektetésektől és a nemzetközi pénzintézetek támogatásától. Strukturális reformokra a jövőben is csak az EU és a Nemzetközi Valutaalap nyomására kerül majd sor, véli Vladimir Preveden.