A pénzügyminiszterek brüsszeli tanácskozásán kedden azt is elhatározták, hogy egy hónap múlva, március 16-án áttekintik az addig elért eredményeket, és annak fényében kell majd dönteni - attól számított két hónapon belül - a szükséges további költségvetés konszolidáló lépésekről.

A május 15-i felülvizsgálat után negyedévente tekintik át, miként halad Görögország a tavaly GDP-arányosan 12,75 százalékot elért költségvetési hiány csökkentésével. A tervek szerint az idén 4 százalékponttal kell mérsékelni a deficitet.

A miniszterek felszólították Athént, hogy állítson össze átfogó intézkedéscsomagot a szükséges szerkezeti reformok végrehajtására. A reformoknak érinteniük kell a béreket, tartalmazniuk kell nyugdíjreformot és egészségügyi reformot, ki kell terjedniük a közigazgatásra, valamint a foglalkoztatás bővítésére. E csomag keretében a májusi határidő csak a legsürgősebb intézkedésekre vonatkozik - utána további intézkedéseket várnak Görögországtól ez év végéig, illetve még továbbiakat 2012 végéig. Mindezekkel az a cél, hogy 2012 végére 3 százalék alá csökkenjen a deficit.

A február 11-i kötetlen EU-csúcstalálkozó résztvevői támogatásukról biztosították, ugyanakkor további erőfeszítésekre szólították fel Athént, hogy tegye rendbe költségvetését, hiszen a görögök fizetési nehézségei alááshatják az egész eurózóna stabilitását. Az állam-, és kormányfők nem konkretizálták, milyen segítségre számíthat tőlük Görögország, azt azonban már ők is világossá tették, hogy "szoros felügyelet alá helyezik" az országot.

Most a pénzügyminiszterek sem bocsátkoztak annak részletezésébe, hogy szükség esetén milyen kézzel fogható segítséget várhat tőlük Athén. A tanácskozásról közzétett állásfoglalás a görög kormány teendőire és felelősségére helyezi a hangsúlyt.

Oszkó Péter magyar pénzügyminiszter utóbb a megbeszélés hangulatáról újságíróknak azt mondta, hogy azt a megoldáskeresés jellemezte, nem volt ellenséges a légkör Görögországgal szemben, hiszen az uniónak is érdeke a pénzügyi egyensúly megőrzése. Emellett - tette hozzá - bírálatok is megfogalmazódtak annak kapcsán, hogy az eddigi görög költségvetési politika ilyen helyzetet idézett elő az euróövezethez tartozó országban.

Oszkó elmondta azt is, hogy szó volt a miniszterek megbeszélésén a statisztikai adatszolgáltatásról, arról, hogy annak minőségét fejleszteni kell. Ebben nagy szerepet szánnak az uniós hivatalnak, az Eurostatnak, amely szintén bírálatokban részesült.

A magyar pénzügyminiszter beszámolt arról is, hogy az uniós tagországok képviselői támogatásukról biztosították azokat az erőfeszítéseket, amelyeket Magyarország tesz, hogy az előírt uniós küszöb alá csökkentse államháztartási hiányát. A pénzügyminiszterek - elfogadva az Európai Bizottság értékelését - megállapították, hogy Magyarország megfelelő lépéseket tett eddig annak érdekében, hogy államháztartási hiányát a GDP-hez viszonyított 3 százalékos szint alá szorítsa 2011 végére. Hasonlóan kedvező értékelést kapott Lettország, Lengyelország, Málta, Litvánia és Románia is, jóllehet az utóbbi kettő esetében a miniszterek egyéves határidő-hosszabbítást is jóváhagytak.

A miniszterek megállapodtak abban is, hogy az Európai Központi Bank alelnöki tisztségére a portugál Vítor Constanciót jelölik.