Ma nagy esés bontakozott ki a világ tőzsdéin, a lejmenetet a légitársaságok részvényei vezették, a hétvégén pedig újabb hamufellegeket eregetett magából az izlandi vulkán. Ha a légtérzár sokáig elhúzódna, a múlt héten még ártalmatlannak tűnt szigetországi vulkán romba dönthetné a végre magára találni kezdő európai gazdaságot, de a ma reggeli borongós pénzpiaci hangulatért csak részben felelős. A Malév egymilliárd forintot bukott, a turizmus veszteségeiről még nincsenek hazai becslések.
Az első becslések szerint pár nap alatt másfél milliárd dolláros veszteséget szenvedett el az európai utazási ágazat az izlandi Eyjafjöll vulkán múlt heti kitörése miatt, a légitársaságokat ebből napi 200 millió dolláros kár érte. Ma néhány országban ugyan már feloldották a légtérzárat, így Magyarországon is, néhány európai ország felett pedig megengedték, hogy a repülőgépek átrepüljenek az ország felett, ám le nem szállhatnak (ilyen például Svájc), de az Izlandhoz közeli Nagy-Britanniában még mindig tart a légiközlekedés teljes korlátozása. Szinte óráról órára változik a helyzet, mert tegnap erősödtek a hamukilövések a vulkánból, ezért aztán nagyon óvatos becsléseket lehet csak megfogalmazni arról, hogy az izlandi vulkáni tevékenység mekkora gazdasági károkat okoz, esetleg mely gazdasági ágazat profitál a természeti jelenségből.
A Malév számára az elmúlt három napos európai légtérzár rendkívül nagy anyagi kárt okozott. A bevételkiesés mértéke több mint 1 milliárd forintra tehető. Ehhez adódnak hozzá a közvetlen járattörlések miatti költségek, hiszen a repülőjegy árának visszafizetése bevételkiesést, az átfoglalás pedig további költségeket generál a társaságnak. A kár teljes mértékét a Malév csak akkor fogja felmérni, ha a légiközlekedés egész Európában helyreállt és magyar légitársaság is a normál menetrend szerint tud üzemelni. - mondta az Indexnek Hegedűs Ádám, aki egyelőre konkrét összeget nem tudott mondani. Csütörtök óta mindenesetre 150 járat 25 ezer utasát érintették a kényszerű járattörlések.
Ferihegyen sem tudják még, milyen veszteséget jelent az összesen eddig mintegy 700 járat kiesése, a repülőtér a gépek és az utasforgalom után is illetéket szed, ennek elmaradása okozza a kár döntő részét.
Az biztos, hogy a magyar vendéglátás, a szállodák és éttermek is nagyon megérezték a kiesést, mondta az Indexnek Niklai Ákos. A Magyar Szállodaszövetség elnöke szerint kis kompenzációt jelent csak az, hogy esetleg vannak, akik a légtérzár miatt tovább maradnak Magyarországon, a járattörlés miatt a turisták jelentős része vonattal, sokszor alkalmilag összeállt társaságokban bérelt autókkal hagyta el az országot, miközben az idetartók lemondták foglalásaikat. Egész Európában nagyon jelentős veszteséget okoz, hogy az erre a hétre tervezett konferenciák nagy részét minden városban lemondták. Niklai sem vállalkozott azonban egyelőre arra, hogy számszerűsítse, például az elmaradt vendégéjszakák alapján a károkat.
Ha csak néhány napig, egy-két hétig kell a légtérzárat fenntartani Európa országaiban, akkor nem lesz érdemi hatása az EU gazdaságára a hamufelhőnek – mondja Samu János, a Concorde Értékpapír Zrt. makroelemzője. Ha csak ilyen rövid ideig nem tudnak közlekedni a repülőgépek, akkor csupán az történik, hogy aki el akart jutni egy másik helyre repülővel, az majd egy-két hét múlva megy el, vagy esetleg tovább halasztja az útját, de végül is eljut repülővel a kiszemelt helyre. A turizmusban egy rövid ideig történő légiközlekedés-korlátozás csupán időben tolja el a keresletet.
A légiközlekedés azonban a teherszállítások miatt is fontos, becslések szerint az európai szállítások negyven százalékát repülőgépekkel bonyolítják le. Ha az alapanyagok, félkész- vagy késztermékek a repülők földön való veszteglése miatt nem jutnak el a célállomásra néhány napig, az nem okoz fennakadást a termelésben, hiszen a raktári készletekhez nyúlnak a cégek.
Ha azonban több hétig, vagy a borúlátó forgatókönyvekben szereplő egy-két hónapig kell korlátozni az európai légiforgalmat, az már húsbavágóan érinthet néhány szektort és az egész európai gazdaságot – húzza alá Samu. Természetszerűen a légicégek, a külföldi turizmus, illetve azok a vállalkozások szenvedhetik meg elsősorban a vulkáni tevékenységet, amelyek gyorsan romló élelmiszereket állítanak elő, azok kereskedelmével foglalkoznak. A részvénypiacok ma reggel le is reagálták azt, hogy esetleg nem csak átmeneti lesz a légiforgalom korlátozása. A Portfolio.hu beszámolója szerint Az Air France-KLM részvényei 8 százalékot zuhantak ma reggel a nyitást követően, a British Airways 6 százalékot esett, a Ryanair árfolyama 3 százalékal, az easyJet 3,7 százalékkal menetelt lefelé. Pénteken még nem lehetett látni azt a veszélyt, hogy esetleg tovább tart a légiközlekedés bénultsága, a vasárnapi vulkáni aktivitás és az, hogy csak fokozatosan tudják megnyitni az országok a légterüket, ez a két tényező vezetett a légiközlekedési cégek részvényeinek mai árfolyameséséhez – mondta Sarkadi Szabó Kornél, a Cashline vezető részvényelemzője.
A vasútnak, hajózásnak, belföldi turizmusnak jót tehet
Az elhúzódó légikorlátozás forgatókönyve akár azzal is járhat, hogy az európai gazdaság idei egy-másfél százalékra becsült gazdasági növekedése el is olvadhat – ezt mondták a Reuters által megkérdezett közgazdászok. A növekedési veszteség nemcsak a gyenge turizmus és a légicégek teljesítménykiesése miatt következhet be, hanem azért is, mert a feldolgozóipari cégek a kereskedelem akadozása miatt ellátási gondokkal küzdhetnek. A repülőgépeket ugyan ki lehet váltani alternatív szállító eszközökkel, így a hajózás és a vasúti áruszállítás szerepe felértékelődhet, de a légi útról való átállás idő- és pénzigényes dolog – emeli ki Samu.
A vulkáni tevékenységből néhány ágazat profitálhat is. Egyrészt a már említett vízi- és vasúti szállító szektor forgalma növekedhet meg, de a gyorsfutárcégekhez is több rendelés futhat be, másrészt a belföldi turizmus súlya is nőhet.
Az izlandi történés csak az egyik kiváltó oka volt a mai érezhető részvényár-esésnek – jelzi Sarkadi Szabó Kornél. Az európai piacokat megrengette egy amerikai és egy kínai fejlemény is. Pénteken derült ki, hogy az amerikai Goldman Sachs bankház kemény büntetés elé nézhet, az amerikai tőzsdefelügyelet ugyanis keresetet nyújtott be a Goldman Sachs ellen, mert a hírek sdudzerint a bankház átverhette a befektetőket, értékpapír-csalással gyanúsítják. Ez az ügy felerősítette azokat a várakozásokat a befektetők körében, hogy az Obama-kormányzat komolyan megregulázhatja a bankszektort – magyarázza a Cashline elemzője. Kínában pedig az ingatlanszektorban fúvúdó buborékot kamatemeléssel igyekeznek meggátolni.
A több mint egy éve tartó, csak minimális esésekkel tarkított tőzsdei szárnyalás egy lufi, ugyanúgy hitelből táplálkozik a részvényárak szinte töretlen emelkedése, mint 2008 előtt, de most már állami pénzből, állami hitelből fúvódik ez a lufi, és ezt a ralit akaszthatja meg a fent említett három fontos hírből álló hírcsokor Sarkadi Szabó Kornél szerint.