Damoklész kardjaként lebeg az európai bankok feje felett a görög problémahalmaz, hisz egy részüknek a görög államkötvények nemfizetése mellett a helyben finanszírozott állami és magánszereplők nemfizetésével is meg kell küzdeniük. Hogy mekkora a baj, arról némi útmutatást a bázeli Nemzetközi Fizetések Bankjának múlt héten közzétett statisztikája adott: ez alapján Görögország legnagyobb hitelezői 78 milliárddal a francia és 45 milliárddal a német bankok, de az amerikai, brit és holland hitelezők részesedése is rendre 17, 15 és 12 milliárd dollárra rúg.

Hivatalosnak mondható, a fentieknél részletesebb adatokkal nem rendelkezünk. Becslések, a bankok saját közlései, hónapokkal ezelőtti prezentációi és gyorsjelentései nyújthatnak némi eligazítást. Nagy kérdés, az elemzők kezén forgó számok mennyire felelnek meg a valóságnak, ezért az alábbi táblázatot kéretik fenntartással kezelni. A lista élén a mára teljesen államosított német Hypo Real Estate és a feldarabolt belga Fortis után a görög leánybankkal rendelkező Societe Generale és a német állam kisebbségi részesedésével bíró Commerzbank, valamint a szintén feldarabolás előtt álló holland ING áll.

Hogy a bankokon kívül ki mindenki fektetett be a mintegy háromszázmilliárd eurós görög államkötvény-piacon, és jelenleg milyen kitettsége van az egyes szereplőknek, nem csak a szabad tőkeáramlás elve, de a hivatalos statisztikák hiánya miatt sem lehet megmondani, szintén becslésekre hagyatkozhatunk.

A francia bankok legnagyobb kockázatait a hitelezési veszteségek jelentik, hisz a Credit Agricole és a Societe Generale is közvetlenül van jelen a görög piacon. Épp emiatt a görög államkötvények árfolyamánál is fontosabb számukra, hitelportfóliójuk miként alakul, ebbe azonban a drasztikus görög megszorítások fényében belegondolni is rossz azután, hogy a Societe Generale 54%-os tulajdonában lévő Geniki 2003 óta folyamatosan veszteséges, és tavaly a Credit Agricole görög leánybankja, az Emporiki is 583 millió eurós veszteséget mutatott ki. A harmadik nagy francia bank, a BNP Paribas is végez finanszírozási tevékenységet Gögögországban, de vezérigazgatója, Baudouion Prot szerint a bank görög kockázatai "elhanyagolhatóak". A görög bankokra leselkedő veszélyek az elmúlt hónapokban alig változtak.

A német bankok közül a részvénypiaci szempontból legfontosabb Commerzbank 3.1 milliárd eurónyi görög kötvényt tart (a pénzügyi felügyelet, a Baffin szerint 4.6 milliárd eurót, ráadásul a hírek szerint csaknem 4 milliárd euró összegben hajóflottákat is finanszíroz a társaság), a Deutsche Postbank pedig mintegy 1.3 milliárd eurós állománnyal rendelkezik. Az olasz bankok közül leánybankján, a CIB-en keresztül hazánkban is működő Intesa Sanpaolo jelezte: a múlt év végén 1.5 milliárd eurónyi görög, portugál, spanyol és ír államkötvénnyel rendelkezett, ebből 1 milliárd euróra rúgott a görög kötvényállomány. A K&H anyabankja, a KBC a Bloomberg szerint 1.2 milliárd eurós görög államkötvény-állománnyal rendelkezik. A Portfolio.hu kérdésére az OTP a következőt válaszolta: "A teljes állampapír állományhoz viszonyítva elhanyagolható a bank portfoliójában lévő görög állampapírok aránya. Görög vállalkozások számára finanszírozási tevékenységet nem végez a hitelintézet."

Az Erste szóvivője, Michael Mauritz jelezte, 700 millió eurónyi görög államkötvénnyel rendelkeznek, ezek "még mindig a könyveikben vannak", továbbá 300 millió eurónyi görög banki kötvény is van az állományukban, ezek külföldi anyabankok leányvállalatainak papírjai.

A Magyarországon is jelen lévő bankok görög kitettségéről ezen túl többet nem is tudunk, mindenesetre óvatosságra inthet minket az UniCredit alábbi ábrája, mely szerint közvetett kitettsége Görögország felé épp Magyarországnak a második legnagyobb a régióban. Az elemzők ezt a sorrendet az egyes országok Görög- ill. Magyarország felé fennálló abszolút, ill. GDP-hez mért relatív kitettségének szorzata alapján kapták, mivel azonban nem ugyanazok a bankok vannak jelen Magyarországon és Görögországban, az egyes bankokra vonatkozó messzemenő következtetéseket nem vonhatunk le belőle.