Zéró adókulcs az új, valamint az alacsony bevételű vállalkozásoknak, a társasági adó fokozatos csökkentése, áfacsökkentés, az adófizetések adminisztrációjának modernizálása - ezek a fő elemei az új ukrán adótörvénynek, amellyel Ukrajnát csábítóbb befektetési célponttá akarják tenni. A Rada (ukrán parlament) múlt hét végén stabil többséggel fogadta el a 2011 január 1-étől hatályba lépő adótörvény tervezetet, ami Viktor Janukovics államfő szerint a jövő évi költségvetés alapját is képezi majd.
Az új adótörvény megváltoztatja a központi és helyi adók szintjeit és azok adminisztrációját is. Az egyik legfontosabb változás, hogy a különböző központi adók számát 29-ről 19-re, a helyi adók számát pedig 14-ről 4-re csökkentették. Utóbbiba tartozik az ingatlan adó, a vállalkozások iparűzési adója, parkolási díjak és idegenforgalmi adók.
A vállalkozások számára fontos, hogy a társasági adó szintje fokozatosan lecsökken a jelenlegi 25-ről 16 százalékra (19 százalék lesz 2011-ben és 2012-ben, 18 százalék 2013-ban és 2014-ben, 17 százalék 2015-ben és 16 százalék 2016-ban). Az adótörvény tervezet szerint zéró adókulcsot vezetnének be az újonnan létrehozott vállalkozásokra és öt éven át azokra a vállalkozásokra, amelyek éves bevétele nem éri el a 3 millió hrivnyát. Az adótörvény 10 évre mentesítené a nyereség utáni adó megfizetése alól a fényipari, szállodaipari, vízi- és légi járműveket építő vállalatokat.
2014-ben csökkentenék az áfa mértékét is, a jelenlegi 20 százalékról 17 százalékra, és automatikus adóvisszatérítési rendszert is bevezetnek. (Az ukrán állam tetemes összeggel tartozik az exportőröknek a visszatérítendő áfa miatt, ezt végül az ukrán kormány kötvények kibocsátásával rendezi; az exportőrök a kapott kötvényeket a piacon értékesíthetik, ha lejárat előtt szeretnének pénzükhöz jutni.)
A személyi jövedelemadózásban is lesz változás, 15 százalékot fizetnek majd a minimálbér tízszerese alatt, és 17 százalék lesz az afelett keresőkre vonatkozó ráta. Megadóztatják a bankbetéteket: az adó mértéke 5 százalék, ha a betéten lévő havi kamatjóváírás meghaladja a minimálbér kétszeresét (a minimálbér április óta 884 hrivnya). 15 százalékos adót fizetnek a kötelező szint feletti nyugdíj-és életbiztosítási takarékoskodási összegek után.
Nem csak az adók szintje, az adminisztráció is változik. A közepes és nagy vállalatok az adótörvény hatálybalépését követően elektronikusan is benyújthatják adóbevallásukat, és elektronikus aláírást is alkalmazhatnak.
A fő helyi adó az ingatlanadó lesz, de a városokban 100 négyzetméterig, vidéken 200 négyzetméterig zéró az adókulcs. Zéró az adókulcs akkor is, ha 40 négyzetméter városi ingatlanban legalább két fő regisztráltan ott lakik. Ezeken az eseteken kívül négyzetméterenként 10 hrivnya adót kell ingatlanadó jogcímén megfizetni. Az új adótörvény kimondja azt is, a helyi hatóságok 0,5-1,5-ig terjedő szorzót alkalmazhatnak az ingatlan elhelyezkedésétől és funkciójától függően.