A II. világháború óta eltelt évtizedek legradikálisabb nagy-britanniai költségvetési takarékossági intézkedéscsomagját jelentette be szerdán George Osborne brit pénzügyminiszter, aki egyebek mellett csaknem félmillió állami alkalmazotti munkahely megszüntetését és a nyugdíjkorhatár gyorsított emelését helyezte kilátásba a következő évekre.
Osborne a hetek óta feszült figyelemmel várt, hivatalosan "Átfogó kiadási felülvizsgálat" címmel összeállított, összesen nettó 83 milliárd font (27 ezer milliárd forint) kiadási lefaragást tartalmazó megszorító csomagot ismertetve a londoni alsóházban kijelentette: a költségvetési konszolidáció zömét nem adóemelésekkel, hanem kiadáscsökkentéssel kell elérni, mivel a nemzetközi tapasztalatok szerint "ez a legműködőképesebb módszer". Hozzátette: a kormány intézkedéseivel a brit gazdaság "a szakadék széléről" lép vissza.
A közfinanszírozás állapotát illusztrálandó a szakminiszter elmondta, hogy a brit költségvetésből jelenleg naponta 120 millió fontot (40 milliárd forintot) kell csak az államadósság kamataira fordítani; ez évente több mint 43 milliárd font kamatköltség. Osborne kijelentette, hogy jelenleg Nagy-Britannia küszködik a legmagasabb strukturális államháztartási deficittel egész Európában.
A brit pénzügyminiszter közölte, hogy a kormány célja e strukturális hiány felszámolása a ciklikus kiigazítással számolt költségvetési egyenleg kiegyensúlyozásával a 2015-2016-os pénzügyi évre. A cél az, hogy addig a pénzügyi évig a költségvetési intézkedések révén csökkenésnek induljon a hazai össztermékhez (GDP) mért államadósság-ráta - tette hozzá.
Osborne szerint ehhez az egyes tárcák költségvetéseit átlagosan 19 százalékkal kell szűkíteni. A szociális intézkedések között szerepel, hogy az állami nyugellátásra jogosító alsó korhatár 2020-ra a férfiak és a nők esetében egyaránt 66 évre emelkedik a jelenlegi 65 évről. Ez azt jelenti, hogy a kormány az eredetileg tervezettnél hat évvel előbbre hozta a nyugdíjkorhatár felemelését.
A recessziós brit gazdaság élénkítésére és a bankok megmentésére fordított csillagászati összegek békeidőben soha nem mért szintre, a hazai össztermék 12 százalékának közelébe duzzasztották a márciussal zárult előző pénzügyi évben a brit államháztartási hiányt, és a deficit a folyó pénzügyi évben is meg fogja haladni a 10 százalékot.
A májusi választásokon hatalomra került konzervatív-liberális koalíció a gazdaság és a költségvetés állapotának átvizsgálása után, június végén soron kívüli költségvetést terjesztett be, amely igen lendületes konszolidációs programot tartalmaz. Ennek fő célkitűzése, hogy a hazai össztermékhez mért teljes brit államháztartási hiány a jelenlegi, 2010-2011-es pénzügyi évre várt 10,1 százalékról 2015-2016-ra alig 1,1 százalékra csökkenjen, a strukturális deficit pedig megszűnjön.
A költségvetés elsődleges jelentőségű intézkedései között van a fő áfakulcs felemelése 17,5 százalékról 20 százalékra a jövő évtől, különadó kivetése a Nagy-Britanniában működő bankokra szintén 2011-től, valamint az évi 21 ezer fontnál (hétmillió forintnál) többet kereső közalkalmazottak bérének befagyasztása két évre.
A szerdán ismertetett kiadási felülvizsgálat a júniusban beterjesztett átfogó költségvetési célok elérésének további, immár aprólékosan kidolgozott részleteit tartalmazta.
Osborne megerősítette, hogy a célok között szerepel 490 ezer állami alkalmazotti állás felszámolása a következő öt évben. Ez az közszférában dolgozók csaknem 9 százalékos létszámcsökkentésének felel meg.
A miniszter bejelentette a szociális juttatások rendszerének átalakítását is, olymódon, hogy - szavai szerint - "inkább megérje dolgozni, semmint segélyen élni". A kormány tervei szerint a családok által igénybe vehető szociális segélyek értéke a jövőben nem haladhatja meg a munkaviszonyból szerezhető mindenkori átlagjövedelmet.