Az EU, az IMF, és külön a britek és svédek megmentik az államcsődtől Írországot, 80-90 milliárd eurós hitelkeretet biztosíthatnak a nehéz helyzetbe sodródott ország számára. Az írek tíz százalékkal csökkentik a jóléti kiadásokat, és visszavágják a minimálbért is a 15 milliárd eurós megszorító csomag keretében.
Az ír kormány vasárnapi ülésén a pénzügyminiszter javaslatára eldöntötte, hogy az ország hivatalosan is kéri a nemzetközi közösség pénzügyi segítségét a súlyos bankrendszeri problémák, illetve az állam nagyfokú eladósodottsága miatt - írja a Portfolio.hu.
Az EU már jelezte: kész a segítségre, de annak konkrét mértéke egyelőre nem ismert, az várhatóan csak a gazdaságpolitikai tárgyalások első körének keddi lezárása után jelenik meg, a külföldi szakértők november végéig bizonyára Írországban maradnak. Az Európai Unió egyik név nélküli forrása 80-90 milliárd eurós nagyságrendű csomagról beszélt. A Nemzetközi Valutaalappal együtt értendő segítség mértéke 100 milliárd euró alatt maradhat és 3 éves futamidejű keretről lesz szó. A britek és a svédek ezen felül kétoldalú hitelek nyújtását ajánlották fel. A pénzügyi mentőcsomag egy részét a bankrendszer feltőkésítésére használja majd az ír állam, a másik része az államadósság zavartalan finanszírozásához szükséges.
Várhatóan kedden zárul az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap delegációjának írországi tárgyalásainak első köre és ezt követően hozhatják nyilvánosságra a teljes mentőcsomag méretét, illetve egyéb részleteit. Egyelőre az ismert, hogy a csomag egy részét a bankrendszer stabilizálására kell fordítani, hiszen az ír kormányfő szavai szerint az az összeomlás szélén áll. A csomag másik részéből tudja majd megoldani az állam az adósság finanszírozását úgy, hogy jó ideig ne kelljen a piacról forrást gyűjtenie a rendkívül magas kamatok mellett.
Az ír kormány várhatóan holnap hozza nyilvánosságra azt a 160 oldalas gazdasági kiigazító programot, amely a 15 milliárd eurós, a 2011-2014 közötti államháztartási hiánylefaragást takarja. Ír lapjelentés szerint a csomagot hétvégén már elfogadta a kormány és mintegy 10 milliárd euró kiadáscsökkentést, illetve 5 milliárd eurónyi bevételnövelést (főként adóemelést) tartalmaz. A kiadáscsökkentés hangsúlyos eleme a minimálbér csökkentése, továbbá a jóléti kiadások 10 százalékos lefaragása a következő négy évben. Az ír kormányfő leszögezte, hogy a 12,5 százalékos társasági adókulcs nem képezi a hiteltárgyalások alapját, azaz elképzelhető, hogy mégsem kell azt megemelnie az ír kormánynak.
Az eurózóna pénzügyminisztereinek vasárnap esti közleménye szerint a mentőcsomagot egyrészt az eurózóna 60 milliárd eurós stabilizációs alapjából, továbbá a 440 milliárd eurós pénzügyi keretéből finanszírozzák, ezen felül értendő az IMF várható segítsége, illetve a brit (7 milliárd font) és a svéd kétoldalú hitelnyújtás.
A közlemény fontos része, hogy elegendőnek tartja az írek által már eddig is célként kitűzött 4 éves gazdasági kiigazító program sebességét (azaz 2014-ig 15 milliárd eurós deficitlefaragás, ebből 6 milliárd az első évben, azaz 2011-ben).
A kedvező hírek hatására ugyan növekedéssel kezdték a hetet az európai piacok, a főbb részvényindexek átlagosan 0,5-1 százalék körüli pluszban nyitottak, ám ennél azért nagyobb mozgásokra lehetett számítani a bejelentés kapcsán, hiszen a piacok már jó ideje az ír problémák miatt teljesíttettek rosszabbul.
Az 10 éves ír állampapír hozama a hétfő kora reggeli 8,3 százalék körülről csupán 8,15 százalékig csökkent. Nincs tehát komoly hozamszakadás az íreknél.
És a portugál állampapíroknál sincs. Ennek oka, hogy az írek kimentése után idővel újra az aggodalmasabb hangok kerekedhetnek felül, mivel már jelenleg is sok elemző, piaci szakértő emeli ki: a következő "áldozat", amely külső segítségre szorulhat, Portugália, azt követően pedig Spanyolország lehet.
A portugál pénzügyminiszter vasárnap este nem véletlenül sietett gyorsan jelezni, hogy országa és az írek között több alapvető különbség is van. Alacsonyabb az államháztartási hiány és az államadósság, a bankrendszer jóval stabilabb és nem volt az országban ingatlanbuborék - hangsúlyozta Fernando Teixeira dos Santos. Portugália idénre 7,4 százalékos GDP-arányos deficitet célzott meg, amelyet követően jövőre 4,6 százalékra tervezi leszorítani a hiányt. A portugál államadósság ráta idén várhatóan a GDP 82 százalékát teszi ki.
Az írek megmentése után tehát továbbra is központi kérdés, hogy az eurózóna működésének szerkezeti problémáit (fiskális unió hiánya, eddig hiányzó szigorú büntetőmechanizmusok, stb.) ki lehet-e küszöbölni egy-egy országnak szánt pénzügyi mentőcsomaggal, azaz a befektetői bizalmatlanságot orvosolni lehet-e így.