A kínai gazdaságpolitika fő dolga a szilárd és viszonylag gyors gazdasági növekedés, a gazdasági szerkezetátalakítás és az inflációs várakozások fékezése közötti viszony megfelelő kezelése lesz. A kínai kormány és gazdasági tanácsadó testületeinek éves programadó értekezletéről vasárnap Pekingben megjelent közlemény szerint "gyorsítani kell a gazdaságban a stratégiai szerkezetváltást, és nagyobb szerepet kell adni a stabilizáló árszínvonalnak".
Az értekezleten megismételték a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága politikai bizottságának múlt heti állásfoglalását, amely szerint a pénzügypolitikát "mértéktartóra" kell változtatni "mérsékelten lazáról". A költségvetési politika azonban ezentúl is "aktív" marad, ami a pekingi politikai megfogalmazás szerint azt jelenti, hogy fenn kell tartani a "stabil növekedést, javítani a gazdaság szerkezetét és előmozdítani az általános harmóniát".
A jövő évre szóló, irányadó állásfoglalások üzenete vegyes a külföld számára. A vasárnapi közlemény szerint bővíteni akarják a hazai keresletet, a fogyasztást és az importot, és a behozatalt is fel akarják használni a gazdaság kiegyensúlyozására és szerkezeti átalakítására. Ez a folyamat már megkezdődött: a hét végén megjelent adatok szerint novemberben gyorsult ugyan a kínai export, de az import már harmadik hónapja még jobban nőtt éves összehasonlításban, így a kereskedelmi többlet ismét csökkent az előző hónaphoz képest.
A kínai export novemberben 34,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, a növekedés üteme jócskán gyorsult az októberi, 22,9 százalékos éves többlethez képest. Mindazonáltal az import növekedésének üteme ismét meghaladta az exportét: a behozatal 37,7 százalékkal haladta meg a tavaly novemberit az októberi, 24,5 százalékos éves többlet után, a kínai vámhivatalban pénteken közölt adatok szerint. A kereskedelmi többlet 22,9 milliárd dollár volt novemberben, kisebb az októberi 27,15 milliárdnál.
E jó hír értékét azonban hosszabb távon némileg ronthatja, ha - amint a kínai vezetés most megerősítette - tovább szigorítják a kínai pénzügypolitikát. Szintén a hét végén a kínai központi bank megint emelte, idén hatodszor és egy hónapon belül harmadszor - a kereskedelmi bankok tartalékolási kötelezettségét, miután októberben alapkamatát is emelte, három év óta először.
Új kamatemelés érlelődésére utalt pénteken a kínai statisztikai hivatal friss adata arról, hogy novemberben a fogyasztói árak átlagosan 5,1 százalékkal meghaladták a tavaly novemberit, ezzel a tizenkét havi infláció több mint kétévi csúcsra gyorsult. A legtöbb elemző szerint a kommunista párt és a kormány állásfoglalása nyomán rövid időn belül meglesz az újabb alapkamat-emelés Kínában: ez fékezheti a gazdasági növekedést és vele a behozatalt is, mindenekelőtt az ipari nyers- és alapanyagokét és az energiahordozókét. Kérdés, ellensúlyozhatja-e ezt a foglalkoztatás bővítése.
A pekingi programértekezletről megjelent közlemény szerint ugyanis az országnak nem is szabad "vakon" kergetnie a nagy gazdasági növekedést, hanem az árak stabilizálására és a foglalkoztatás növelésére kell összpontosítania. Kínának "több gondot kell fordítania a növekedés minőségére és eredményére, jobban kell figyelnie a foglalkoztatás ösztönzésére és az emberek életének jobbá tételére... A foglalkoztatás a gazdasági fejlődés egyik legfontosabb célja lesz" – olvasható a közleményben.
Annyi bizonyosnak látszik, hogy külföldi, főleg amerikai nyomás dacára Kína ezentúl sem fogja a jüan árfolyamának eddig megszokottnál nagyobb feltornászásával támogatni az importot. A jüant "alapjában szilárdan, ésszerűen egyensúlyozott szinten kell tartani" jövőre is, a vasárnap kiadott közlemény szerint.