A hírek szerint a lengyelek kedvezőbb feltételeket lobbiztak ki magunknak Brüsszelben a nyugdíjelszámolások ügyében. Korábban velünk együtt összesen kilenc ország fogott össze, hogy az uniós hiánystatisztikából a nyugdíjreform miatti költségek kikerüljenek, de az EU döntéshozói szigorú, szinte teljesíthetetlen feltételekhez kötötték az engedékenységet. Most úgy fest, a lengyelek diplomáciai csatornákon keresztül elfogadhatóbb alkut harcoltak ki, bár a hivatalos uniós álláspont továbbra is szigorúnak látszik.
A lengyel pénzügyminisztérium hét végi közleménye szerint sikerült megállapodni az Európai Bizottsággal abban, hogy figyelembe veszik a nyugdíjreform költségét az államháztartási hiány kiszámításakor. Az optimista lengyel hangvétel jelentős fordulatot sejtet a nyugdíjelszámolások brüsszeli megítélésében.
A kedvezményért Lengyelország augusztus eleje óta lobbizik nyolc másik uniós tagállammal – köztük Magyarországgal – összefogva. A kilenc ország közös levélben kezdeményezte az Európai Bizottságnál és az Európai Tanács elnökénél az államháztartási hiány és az államadósság számítási szabályainak módosítását. Az összefogás célja az volt, hogy a nyugdíjreformmal kapcsolatos költségeket az EU vegye figyelembe a statisztikai elszámolásokban.
A kérés lényege az volt, hogy a munkavállalói nyugdíjjárulékot, ami a TB-alap helyett a magánkasszák számlájára érkezik (nálunk a nyugdíjpénzek lenyúlása miatt csak érkezett), a kormányzati szektor bevételeként lehessen elkönyvelni. Ha erre Brüsszelben igent mondanak, akkor az államháztartás kiadásai között nem jelenne meg költségként (pontosabban semlegesítődne) az a 370 milliárdos tétel, amit a központi költségvetés évente elkölt az állami nyugdíjrendszer finanszírozására. A technikai, könyvelési módosítással az államháztartási hiány is évente ezzel az összeggel lehetne alacsonyabb. (A rendszer pontos működéséről ide kattintva bővebben olvashat.)
Az őszi hírek arról szóltak, hogy a kérést az EU alaposan megfontolja. Sokak álláspontja az volt, hogy igazságtalan a nyugdíjreformon átesett országok adósságát ugyanúgy számítani, mint a reformot halogató országokét, hiszen az átmenetileg extrakiadással járó de hosszú távon fenntarthatóbb nyugdíjrendszerek bevezetését, a tőkefedezeti pillérek megjelenését az EU is támogatta.
Végül október elején elutasító válasz érkezett Brüsszelből. A hiány-elszámolás módosítására csak látszólag nyitott válasz szigorú feltételekhez kötötte a lazítást.
Az Európai Bizottság ajánlata csak a nyugdíjreform költségének egy részére vonatkozott, és erre is csak akkor, ha az országot fenyegeti a túlzott deficit eljárás megindítása, tehát, ha az államháztartási hiány meghaladja a GDP három százalékát. A javaslat szerint ebben az esetben a kasszák miatti hiány meghatározott részét öt éven át le lehetne leírni, de ezt is csak akkor, ha a GDP 60 százalékát meghaladó államadósság csökkenő pályán van.
A döntés kapcsán a lengyelek elégedetlenkedtek a leghangosabban, a magyar kormányfő is úgy reagált, hogy az álláspontok messze vannak egymástól és nem is látja ezt áthidalhatónak. A téma ezzel lekerült a napirendről, a magyar kormány pedig megkezdte a kötelező magánnyugdíjrendszer felszámolását.
A lengyel diplomácia hangos elégedetlenkedését nem a tőkefedezeti nyugdíjrendszer néhány hét alatt lezavart totális fölszámolása, hanem csendes háttértárgyalások követték.
"Az Európai Bizottság már nem tagadja annak tényét, hogy a nyugdíjreform költségét számításba kell venni a közadósság és a hiány kiszámításában" – olvasható a lengyel pénzügyminisztérium sajtóosztályának vasárnapi közleményében.
Néhány órája az Európai Bizottság elnöke is megerősítette, hogy pénteken telefonon egyeztetett Donald Tusk lengyel kormányfővel és "megállapodtak abban, hogy minden nemzeti nyugdíjrendszert alaposan értékelni kell" az államháztartási deficit megállapításakor. Olli Rehn pénzügyi biztos szóvivője sajtótájékoztatóján azt mondta: a felek valóban közelednek a megállapodáshoz ebben a tekintetben. Hozzátette ugyanakkor, hogy továbbra sincs szó a hiány számítási szabályainak módosításáról.
Ennek ellentmond, hogy a Reuters hírügynökség meg nem nevezett lengyel kormányzati forrásokra hivatkozva azt írta, hogy Lengyelország esetében a deficitkorlát 4,5 százalékra emeléséről tárgyalnak, ami jelentős kedvezmény lenne az általános érvényű három százalékos célhoz képest.
Lengyelország adósságterhein nem, annak kockázatán viszont, hogy Lengyelország megsérti-e az EU államadósság maximális értékére vonatkozó szabályát igenis csökkent a lengyel pénzügyminisztérium által vasárnap nyilvánosságra hozott megállapodás, amely szerint az EU az államadósság számításánál figyelembe venne a lengyel nyugdíjreformhoz köthető egyes tételeket írta Jan Krzysztof Bielecki, a miniszterelnök tanácsadója a Rzeczpospolita napilapban hétfőn. Bielecki úgy fogalmazott, a megállapodás nem változtat az Eurostat statisztikáin, de lehetőséget biztosít arra, hogy Lengyelország saját elszámolási rendszere szerint alacsonyabb hiányt mérhessen.
Marcin Mrowiec, a Bank Pekao vezető elemzője a Bloombergnek elmondta: "Magyarország döntése megkongatta a vészharangot. A Bizottság vélhetően azt gondolja, a jelenlegi szabályozás, amely annyira elbátortalanítólag hatott a nyugdíjreformot végrehajtó országokra, még jobban elrettentheti azokat, akik még meg sem próbálták átalakítani nyugdíjrendszerüket."