A világ "legerősebb bankjait" állította rangsorba legújabb összeállításában a Bloomberg azok 2010-es pénzügyi adatai alapján. Meglepő módon az élen egy szingapúri bank végzett, a dobogóra még egy svéd és egy kanadai bank fért fel. A 20-as listán mindössze három amerikai, két svájci és egy brit bank szerepel, ugyanakkor Kanada öt, Szingapúr pedig három helyen is képviselteti magát.
A "világ legerősebb bankja" címet az 1932-ben alapított és 15, főleg dél- kelet-ázsiai országban jelen lévő, szingapúri székhelyű Oversea-Chinese Banking nyerte el. A vezérigazgatója, az 53 éves, amerikai származású David Conner 2002 áprilisa óta vezeti a társaságot, korábban pedig a Citigroup szingapúri, indiai és japán igazgatója volt.
Szingapúr ugyanakkor nem csak az Oversea-Chinese Banking, hanem további két pénzintézet révén is képviselteti magát a listán, mégpedig az előkelő ötödik és hatodik helyen. A legerősebb ugyanakkor szemmel láthatóan a kanadai bankszektor, hisz a harmadik és negyedik hely mellett a 12., 17. és 19. helyen is ebben az országban székelő bank kapott helyet.
A National Bank of Canada vezérigazgatója, Louis Vachon nyilatkozata szerint a lista azt jelzi, "a méret nem minden a pénzügyi szolgáltatások területén", a teljesítményt nem elsősorban a bank mérete határozza meg. Szavait látszik alátámasztani, hogy a listán mindössze három amerikai bank szerepel, sorrendjük: Fifth Third Bankcorp, JP Morgan Chase, Citigroup. Feltűnő módon alulreprezentáltak az európai bankok is, ami leginkább azzal magyarázható, hogy a válság ezek tőkehelyzetét és pénzügyi mutatóit érintette a legérzékenyebben amerikai társaik mellett. A szingapúri bankok jó helyezésének ugyanakkor az egyik legfontosabb oka, hogy az ottani monetáris hatóság a nemzetközi sztenderdeknél magasabb tőkemegfelelést vár el tőlük, a kanadaiak pedig viszonylag érintetlenül vészelték át a válságot.
A világ legerősebb bankjainak azonosításához első körben a 100 milliárd dollárnál nagyobb eszközállományú hetven társaságot szedték össze a lista készítői, majd öt különböző szempont alapján sorrendbe állították őket. Úgy látták, a bankok pénzügyi erejének legfontosabb mérőszáma alapvető tőkéjük (Tier 1 capital) kockázatokkal súlyozott eszközértékükhöz (RWA) viszonyított aránya, ezért e szempontnak 40 százalékos súlyt adtak az értékelésnél.
A nem teljesítő eszközök teljes eszközállományhoz viszonyított arányánál, mely a bankok portfóliójának fontos mérőszáma, 20 százalékos súlyt alkalmaztak csakúgy, mint a hitelezési céltartalékok nem teljesítő eszközökhöz viszonyított aránya esetében. A betétek külső finanszírozásban betöltött aránya 15 százalékos, a hatékonyságot mérő költség/bevétel arány pedig 5 százalékos súlyt kapott. E szempontok alapján mindegyik bank saját pontszámot és ez alapján sorszámot kapott, az adatok összegyűjtéséhez a március 31-ig közzétett 2010-es pénzügyi beszámolókat használták.