A korábbi politikusokból, továbbá tudósokból és egyházi személyiségekből álló, úgynevezett Bölcsek Tanácsa előzetes értesülések szerint azt tanácsolja a kancellárnak, hogy Németország legkésőbb 2021 végéig zárja be atomerőműveit. A testület szerint tíz év alatt végrehajtható a szükséges energiapolitikai fordulat, mindenekelőtt a megújuló energiaforrások hasznosítására való áttérés.

Vasárnapi sajtóértesülések szerint a Merkel vezette konzervatív-liberális kormánykoalíció már este napirendre tűzi a javaslatban foglaltakat, noha azt a bizottság csak hétfőn terjeszti elő hivatalosan. Sőt a kancellár a konszenzuskeresés reményében találkozóra hívta az ellenzéki pártok vezetőit is.

Az atomenergia, illetve az atomerőművek jövőjével kapcsolatos vita nem új keletű Németországban. A fukusimai atomkatasztrófa nyomán azonban ez új lendületet kapott, a lakosság körében pedig még inkább felerősödött az atomenergia-ellenes hangulat. Ezt bizonyítja, hogy március közepén szerte az országban mintegy 250 ezren, most szombaton pedig csaknem 150 ezren tüntettek az atomerőművek bezárásáért.

Merkel ennek nyomán kormánya energiapolitikájának felülvizsgálatát ígérte, és kilátásba helyezte az atomenergiáról való, gyorsabb ütemű lemondást. A kancellár elrendelte azt is, hogy a 17 németországi atomerőmű közül a hét legidősebbet átmeneti időszakra, azaz három hónapra zárják be. Egyidejűleg megbízta az említett bizottságot, hogy dolgozza ki az atomerőművek bezárásának, valamit a megújuló energiaforrásokra való ésszerű áttérésnek a menetrendjét.

Mindez a jelek szerint a hajrához érkezett, noha változatlanul sok a nyitott kérdés. Hírek szerint a kancellár és pártja, a konzervatív CDU az erőművek bezárása mellett van, és a bizottság által javasolt tízéves intervallumot elfogadhatónak tartja. A koalíciós partner FDP azonban ezt némileg elsietettnek tartja. Nem megoldott még a biztonságos áramellátás problémája sem, és több kérdést vet fel a kormány, valamint az energetikai konszernek közötti együttműködés jövője.