Az euroövezeti országok pénzügyminiszterei (Eurogroup) a huszonhét EU-tagállam pénzügyminiszteri találkozójának előestéjén már összeült egy munkavacsorára Luxembourgban. A találkozó hétfő délelőtt is folytatódik. A téma a következő hitelrészlet mellett egy újabb, többéves hitelcsomag összeállítása Görögország számára, miután nyilvánvalóvá vált, hogy a tavaly indított - hároméves - 110 milliárd eurós első csomag hosszabb távon nem lesz elegendő ahhoz, hogy a súlyos költségvetési gondokkal küzdő ország talpra álljon.

A minisztereknek a két nap során dönteniük kell a 110 milliárdból most esedékes 12 milliárd eurós részlet folyósításáról, mert Athénnak már július elején hozzá kellene jutnia a támogatáshoz. A hitelrészletből az unióra (elsősorban az euroövezeti országokra) 8,7 milliárd euró esik, a közös program másik résztvevője, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) 3,3 milliárd eurót tesz hozzá.

Görögországnak az uniós partnerek és főleg a nemzetközi pénzügyi piacok meggyőzéséhez szigorú konszolidációs programot kell teljesítenie, amivel bebizonyíthatja, hogy a nemzetközi segítséggel képes úrrá lenni nehéz pénzügyi gondjain.

Evangélosz Venizelosz, az ország újonnan kinevezett pénzügyminisztere Luxembourgban azt hangoztatta, hogy ő maga és a kormány teljes mértékben elkötelezett az Európai Uniótól és a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) kapott mentőcsomagban szereplő célok teljesítése mellett. "Ez kiváló alkalom, hogy megismételjem a görög kormány erős elkötelezettségét és a görög nép erős akaratát, hogy végrehajtsuk a programot" - fogalmazott vasárnap kora esti érkezésekor.

Az uniós találkozók fő hangsúlya azonban egyöntetű vélemények szerint immár a következő, 2012 utáni hitelcsomagon van. Ezzel kapcsolatban a fő vitapont a tagországok között, hogy milyen módon és mértékben vonják be a programba a magánhitelezőket.

Egyes tagállamok, köztük a legnagyobb súllyal bíró Németország ragaszkodik ahhoz, hogy - mint Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter vasárnap fogalmazott - az új csomaggal járó kockázatokat már ne csak az adófizetők pénzéből viseljék. Mások azonban úgy vélekenek, a magánszektor bevonása tovább növeli a veszélyt, hogy Athént fizetésképtelennek minősítik.

Az euroövezeti találkozó hétfő délután a teljes EU pénzügyminiszteri ülésével folytatódik. Azon téma lesz az Európai Parlament és az uniós tagországok kormányait képviselő Tanács közti egyeztetés állása az EU-tagországok közti gazdasági koordinációt erősítő, újabb válságokat megelőzni vagy könnyebben kezelni képes szabályozásról. Hat konkrét jogszabályról van szó, amelyek megalkotása a hónap végén lejáró magyar EU-elnökség egyik legfontosabb célkitűzése volt.

Foglalkoznak a miniszterek a szintén a feljavított uniós koordináció részeként a tagállamok számára készített, úgynevezett országspecifikus ajánlásokkal is. Ezeknek a tervezetét az Európai Bizottság készítette el a hónap elején, és bár számos tagállam egy-egy neki szóló felvetéssel nem ért egyet, a miniszteri tanács várhatóan jóváhagyja az ajánlásokat, amelyekre még a tagországok állam- és kormányfői is kitérnek csütörtöki és pénteki brüsszeli találkozójukon.

Ezrek tüntettek Athénban a megszorítások ellen

Fütyülve, görög zászlókat lobogtatva, "Tolvaj" kiáltásokkal gyűltek össze a tüntetők a parlament előtt, ahol néhány órával korábban Jeórjiosz Papandreu kormányfő bizalmi szavazást kért az átalakított kormányának. A bizalmi szavazást kedd este tartja a görög törvényhozás.

Papandreu, aki a 300 fős parlamentben 155 képviselői hellyel megőrizte abszolút többségét, június végén újabb megszorító tervet akar elfogadtatni a nemzetközi pénzügyi segítség érdekében, amely nélkül Görögországot államcsőd fenyegeti.

Az ellenzéki pártok - a jobboldali Új Demokrácia, a szélsőjobb Népi Ortodox Riadó Pártja (LAOSZ), a Görög Kommunista Párt (KKE) és a radikális baloldali Szüriza - vezetői előre hozott választásokat követelnek.
"A tavalyi megszorító intézkedésekkel az ország szegényebb lett, több vállalat bezárt. Választásokat akarunk, a kormánynak nincs meg a legitimitása a megszorítások folytatására" - mondta Maria Papadimitriu 52 éves tüntető, egy vállalat alkalmazottja.

Papandreu 2009 októberében került hatalomra, 2010-ben állapodott meg a Nemzetközi Valutaalappal egy háromévi futamidejű, 110 milliárd eurós kölcsönről drákói megszorító intézkedésekért cserébe.
A tüntetés idején az eurozóna pénzügyminiszterei Luxemburgban tanácskoznak a Görögországnak nyújtandó újabb hitelrészlet folyósításáról. Legkorábban hétfőn döntenek arról, hogy az Európai Unió folyósítja-e az újabb sokmilliárdos hitelrészletet a súlyos adósságproblémával küzdő Görögországnak.