Bár a csütörtöki eurócsúcson a görög adósságproblémák voltak reflektorfényben, a tanácskozás eredményei a többi bajba jutott ország jövőjét is meghatározzák. Az elmúlt hetekben a görög félelmek kapcsán a portugálok, írek, spanyolok és olaszok problémái is előkerültek, megnőtt a kockázata annak, hogy egy Európán végigsöprő adósságválság első áldozatai ők lehetnek.
Az emlegetett országok problémái különböznek a görögökétől, míg Görögországban szinte minden gazdasági mutató rosszul állt, addig a többi állam főleg egy-egy területen szenved, az olaszokat a 120 százalékos GDP-arányos államadósság terheli, a spanyoloknál a költségvetési hiány és a munkanélküliség a fő gond, Írországban elsősorban a bankrendszer van bajban.
Ha szerkezetében különböző problémákról is van szó, az országokkal szembeni befektetői bizalmatlanság közös, a monetáris unió döntéshozóinak a közös megoldás mellett való elköteleződése elsősorban ezen javíthat, az országok csődkockázati mutatói már a csütörtöki bejelentéseket követően javultak.
A görög mentőcsomaggal kapcsolatban elfogadott hitelkamatok és futamidők ráadásul érvényesek lesznek Portugáliára és Írországra is. A kétszázalékos kamatenyhítésnek köszönhetően a 67,5 milliárd kölcsönt felvett Írország kamatterhei 600-800 millió euró közötti összeggel csökkennek, és hasonló könnyítést kap a 78 milliárdot kapott Portugália is. A pénzügyi segély folyósítása ugyanakkor továbbra is feltételekhez kötött, az országok továbbra is jelentős kihívások előtt állnak.
A tanácskozás után az európai döntéshozók üdvözölték Írország és Portugália eltökéltségét programjuk szigorú megvalósítása iránt. Üdvözölték az olasz kormány által nemrégiben előterjesztett költségvetési csomagot, amellyel a hiány 2012-ben 3 százalék alá szorítható, 2014-ben pedig egyensúlyba hozható a költségvetés, és elismerően nyilatkoztak a Spanyolország által vállalt ambiciózus költségvetési, pénzügyi és strukturális reformokról is.
Sarkadi-Szabó Kornél üggetlen pénzpiaci elemző szerint a görög csomag természetesen nem javít a spanyol, az olasz és a portugál államháztartás alapvető pozícióján, a likviditási válság kezelésében azonban két eszközzel is segíthet. Egyrészt az európai stabilitási mechanizmuson keresztül ezekben az országokban is lesz lehetőség másodpiaci állampapírvásárlásra, ami a piaci kereslet elapadása esetén jelenthet segítséget.
Másrészt a csődkockázati biztosítások árcsökkenésén keresztül az adósságfinanszírozás rövid távon olcsóbb lesz, ami az adósságpálya fenntarthatóságát javíthatja. Sarkadi-Szabó szerint mindezek az intézkedések azonban nem sokat érnek, ha nem lesz átfogó államháztartási reform, versenyképességjavítást célzó intézkedés sorozat a periferikus államokban, illetve ha közben mégsem áll helyre a piaci bizalom.
Forián Szabó Gergely, a Pioneer elemzője úgy vélte, az olasz és spanyol problémák megítélésénél is sokat segíthet az európai stabilitási mechanizmus, az igazi kérdés azonban az, hogy az elhatározást milyen további megállapodások követik. A 440 milliárdos alapot ugyanis legalább 1000 milliárd euróra kellene tölteni ahhoz, hogy a bajba jutott országok valódi védőhálóját jelentse, a forrásokról azonban egyelőre nem tudni sokat. Az eurózóna tagjai között már eddig is sokan húzták a szájukat, a finanszírozás kérdésében várhatóak súrlódások a jövőben is.