Az amerikai adósságplafon megemelése után csak most jön a neheze: a kongresszusi vita súlypontja arra helyeződik majd át, hogy melyek azok a konkrét területek, amelyeket be kell vonni a deficitcsökkentésbe, és hogy annak mégis része lesz-e mégis az adóemelés - állították szerdán amerikai elemzők, akik között olyanok is akadtak, akik szerint újabb recesszió fenyeget.
Miután a kongresszus 2013-ig mintegy 2,4 ezer milliárd dollárral emelte meg az adósságplafont, és mintegy 2,5 ezer milliárd dollárban határozta meg a 10 évre kiterjesztett deficitcsökkentés iránycélját, megindulhat az alku azzal kapcsolatban, hogy hová sújtson le a fejsze. A kongresszusi vezetőknek két hetük van rá, hogy kinevezzék azt a 12 honatyát, akiknek az lesz a feladatuk, hogy - az adósságplafon emelésének első, mintegy 1000 milliárd dolláros szakasza után - a hálaadásig (november 24-ig) keressék meg egy 1,5 milliárd dolláros kiadáscsökkentés lehetőségét. Amennyiben a bizottság nem járna sikerrel, vagy a kongresszus karácsonyig nem fogadná el a javaslatait, automatikusan hatályba lép egy 1,2 ezer milliárd dolláros, automatikus csökkentés, amely érzékenyen érintené például a Pentagont is.
Az adósságplafon emeléséről és a deficitcsökkentésről szóló törvény aláírása után Barack Obama amerikai elnök bejelentette, hogy 400 milliárd dollárt hitelt amint csak lehet, igénybe vesz.
Az adósságplafon emelkedéséről megkötött megállapodás "az első lépés a pénzügyi fenntarthatóság helyreállítása felé" - írta szerdán a The Washington Postban megjelent írásában Timothy Geithner amerikai pénzügyminiszter, aki azt jósolta, hogy a megállapodás kedvező hatása rövid távon kisebb lesz, mint az a potenciális kár, amit egy tovább húzódó adósságplafon-vita tudott volna okozni. (A New York-i tőzsde szerdán enyhe emelkedéssel honorálta a megállapodást.) A pénzügyminiszter sürgette, hogy a törvényhozók tegyenek meg mindent az amerikai gazdaság erősítése és a munkahelyek számának növelése érdekében.
Egyes elemzők szerint Amerika az adósságplafon emelése ellenére is újabb recesszióba csúszhat, erre utalnak ugyanis a fogyasztói kiadásokra, az ipari termelésre, a munkahelyek számára és a GDP növekedésére vonatkozó gazdasági mutatók.
Martin Feldstein, aki Ronald Reagan és George W. Bush gazdasági tanácsadója volt, szerdán azt állította, hogy egy új recesszió esélye 50 százalékos, mert a gazdaság borotvaélen egyensúlyoz, és mert az idén eddig egyetlen területen sem mutatkozott jelentősebb növekedés. Feldstein, aki korábban a Gazdaságkutató Nemzeti Iroda (NBER) elnöke volt, s 2008 januárjában elsőként jelezte előre a várható recessziót, most az akkorihoz hasonlónak ítéli meg a helyzetet, amikor az ingatlanpiac lefelé húzta a gazdaságot, és minden gazdaságélénkítési kísérlet kudarcot vallott.
Larry Summers, aki Clinton alatt pénzügyminiszter volt, Obama alatt pedig a Nemzeti Gazdasági Tanács első igazgatója, úgy vélekedett, hogy az amerikai gazdaság máris "állósebességben" van, s egy a háromhoz tette az esélyét annak, hogy megfelelő politikai intézkedések nélkül új recesszió kezdődhet. Rámutatott, hogy az amerikai gazdaság számára most sokkal inkább a munkanélküliség és az alacsony növekedési ütem jelenti a problémát, mintsem a túlzott költségvetési hiány.
Summers szerint a kereslet ösztönzése érdekében szükség van a munkáltatói adókedvezmény és a munkanélküli segélyek kifizetésének meghosszabbítására, valamint többet kellene költeni az infrastruktúrára.