Míg minket a frankkal szemben elképesztően gyenge forint, a svájciakat az egész világgal szemben elképesztően erős frank zavarja. Főleg a turizmussal foglalkozók aggódnak: az ország annyira drága, hogy oda kevesen utaznak, a svájciaknak viszont annyira olcsó lett a nagyvilág, hogy ők sem otthon üdülnek. A beutaztatók mellett az exportőrök is félnek, a határ mentén élőknek viszont egyre jobb üzlet a bevásárlóturizmus.
Bár olyan szintet ért el a frank, hogy azt nem lehet nem észrevenni, a svájciakat nem foglalkoztatja annyira saját pénzük történelmi csúcsokra erősödése, mint minket, magyarokat – legalábbis ez a Svájcban élő honfitársaink tapasztalata. Ez egyébként jól érzékelteti, hogy melyik országban fontosabb pénz a frank, jegyezte meg ennek kapcsán egy Aarau környékén élő magyar nő.
Természetesen az erős frankkal vezető helyen foglalkoznak a svájci lapok, most elsősorban a jegybanki lépéssel. Vezető helyen hozta szinte mindegyik komoly lap – még az olyan kisebbek is, mint a francia nyelvterületen lévő Fribourg német nyelvű lapja, a Freiburger Nachrichten –, de a zürichi bulvárlap, a német nyelvű Blick is jelentős terjedelemben foglalkozik a témával. A svájci lakosok többsége a hétköznapokban még nem szembesült az erős frank hatásaival, a vállalkozások azonban már igen.
A gazdaságnak két olyan területe van, amely nagyon megszenvedi vagy szenvedheti hamarosan az erős pénzt. A turizmus duplán is, a vállalkozók attól félnek, hogy lényegében kiürül az ország. Egyfelől Svájc nagyon megdrágult, emiatt elmaradnak a külföldiek, másfelől viszont a svájciaknak nagyon olcsó lett a külföldi utazás. "Az itteniek most nagyon könnyen elmennek Amerikába vagy bárhová máshová, sokkal olcsóbb lett minden" – mondja a Zürichben élő Bálint. Egy szintén Zürichben dolgozó magyar lány ismerősei között vannak olyanok, akik azt erre az évre a szokott kettő helyett három külföldi utat terveztek be, de most úgy látják, hogy egy negyedik is bele fog férni.
Az egyik zürichi bulvárlapban épp a napokban tett ígéretet a kanton és a szövetségi állam több politikusa arra, hogy idén belföldön tölti a szabadságát. A turizmusban dolgozók viszont azt mondták, hogy jó ötletnek tartják ezt a gesztust, azonban öt-hat ember nem pótol tízezreket, meséli Bálint.
Szintén aggódnak a svájci exportőrök, bár az ő helyzetük speciális. Az ország kivitelében ugyanis jelentős szerepet játszanak olyan gépipari, óraipari, precíziós műszeripari és speciális vegyipari termékek, amelyeket a vevőik máshonnan lényegében nem tudnak beszerezni. Így bármennyire is erős a frank, érdemi verseny híján az exportőrök a külföldi pénzben megszabott árak emelésével csökkenthetik az erős frankon elszenvedett veszteségeiket (persze folyamatosan nem emelhetik az árakat). Az exporton belül szintén jelentős részt képviselnek a luxustermékek, amelyek árát – mivel egy nem igazán árérzékeny vevőkörnek készülnek – szintén lehet emelni.
Nincs jelentős hatása a Svájcba exportáló, egyébként nem túl sok magyar cég gazdálkodására a frank erősödésének. Azt hihetnénk, hogy ez jól jön nekik, mert a kivitel fejében kapott frankot egyre jobb árfolyamon tudják beváltani, ez azonban nincs így. Az általunk elért vállalkozások ugyanis nem frankban, hanem euróban számolnak el a svájci partnereikkel, így érdemi nyereséget nem hoz nekik az exportbevétel forintra váltása.
Persze vannak olyan területek, ahol már így is fáj az erős frank. Szinte nem múlik el nap, hogy egy-egy exportőr cég vezetője vagy azok szakmai szövetségének valamelyik képviselője ne panaszkodna. A szintén német nyelvű berni Langenthaler Tagblatt csütörtöki számában például arról adnak hírt, hogy az erősebb frank miatt az első félévben 2,4 százalékkal kevesebb sajtot exportált az ország (de például ementáliból 17 százalék volt a visszaesés). Ha tartósan ilyen szinten marad a svájci pénz árfolyama, annak már nemzetgazdasági szinten is káros hatásai lehetnek, csökkentheti a gazdaság teljesítményét, és növelheti a munkanélküliséget, ezzel azonban még nemigen foglalkoznak a svájciak.
Az erős franknak természetesen vannak nyertesei is. Egyfelől az importőrök: az erősödő frankon ugyanis árfolyamnyereséget érnek el, amit nem érvényesítenek a kiskereskedelmi árakban, "a boltokban nem lettek olcsóbbak az importtermékek" – tudtuk meg Bálinttól. Másfelől a határ közelében élő svájciak járnak nagyon jól, bár – egy szintén Zürichben dolgozó külgazdasági szakember elmondása szerint – a statisztikákban egyelőre nem látszik a belföldi kiskereskedelmi forgalom csökkenése, aminek az oka részben az, hogy a határmenti bevásárlóturizmus eddig is erős volt.
Mostanra azonban már az erős frank miatt néha Zürichből és a város környéki, a határtól 30-40 kilométerre lévő településekről is elmennek az emberek például húst venni Németországba. Tankolni még nem, a svájci üzemanyag még olcsóbb, mint a legtöbb környező országban, a benzin és a dízel literje is 1,6-1,7 frank körüli áron kapható (ez egyébként 245 forintos árfolyamon 390-410 forintos árat jelent, tehát egyes helyeken a magyarországinál is olcsóbban lehet tankolni). Bálint szerint néha hallani arról is, hogy érdemes a szomszédos országokban autót venni, mert 20-30 százalékkal olcsóbban lehet hozzájutni, de nem tud arról, hogy ez a fajta magánimport tömegessé vált volna.