Az európai pénzügyi stabilitási eszköz (EFSF) bankká alakítását elvetették ugyan a hét végi EU-csúcs résztvevői, de nem döntöttek arról, hogyan erősítsék meg az eurózóna biztonsági alapját. A bankokat nem akarják ugyan veszteségek vállalására kényszeríteni, de nem világos, miként írhatnák le önként görög kötvényeik értékének nagyobb részét.
Halvány eredményt értek el az eurózóna adósságválságának megoldásában a hét végi európai uniós csúcsértekezlet résztvevői − állapította meg a BBC tudósítója. A szerdai csúcson átfogó csomaggal állhatnak elő az EU vezetői, de az nem fog bátor intézkedéseket tartalmazni − egészíti ki ezt a Citigroup elemzőjének véleménye.
Az első nagyobb lépést mindenesetre már az uniós pénzügyminiszterek megtették péntek-szombati értekezletükön: legyűrve a portugál, spanyol és olasz ellenállást, elfogadták, hogy az európai bankoknak 108 milliárd euró friss tőkére lesz szükségük görög állampapírjaik értékcsökkenése miatt - írja a Napi Gazdaság. Ezzel a döntéssel elkerülték, hogy az Európai Bankfelügyeleti Hatóság (EBA) stressztesztjének felvizezésével vagy a leírási szabályok változtatásával − az említett három ország nyomására − lealkudják a szükséges tőkét.
Az összeg nagyobb az EBA 80 milliárdos előzetes becslésénél − de jóval elmarad a Nemzetközi Valutaalap (IMF) 200 milliárd eurós prognózisától −, meghatározása pedig önmagában nem elég: a holnapi csúcsig ki kell dolgozni, hogyan vegyenek részt az euróországok a feltőkésítésben.
A heves francia lobbizás ellenére a hét végén elvetették azt a lehetőséget, hogy az EFSF-et bankká alakítsák. Ehelyett felmerült a stabilitási eszköz kiegészítése egy speciális alappal, amely az EFSF visszafizetési garanciájával állami alapoktól − elsősorban a BRIC országokból − és az IMF-től gyűjthetne forrásokat a spanyol és az olasz kötvények vásárlásához. Emellett tovább vizsgálják azt a lehetőséget, hogy az EFSF garantálja az újonnan kibocsátott eurózónabeli állampapírok értékének 20-30 százalékát.
A SPV létrehozása 1000 milliárd euró fölé emelné az EFSF válságelhárító erejét, ám a részletek még kidolgozatlanok. Figyelembe kell venni például, hogy a speciális alap kevésbé erősíti meg az EFSF-et, mint a kötvénygarancia, igaz, legalább stabil, kiszámítható forrást biztosít. Nehézséget okozhat, hogy az USA ellenzi az IMF mélyebb részvételét az európai adósságválság kezelésében, az Európai Bizottságot pedig aggasztja, hogy az SPV-n keresztül jelentős befolyást szereznének Európán kívüli hatalmak − elsősorban Kína − az EU finanszírozásában.
Puhítják a bankokat
Az EFSF megerősítésére a hitelesség visszaállítása miatt is szükség van, ugyanis Európa vezetői görög kötvényeik 60 százalékának leírására akarják rávenni a magánhitelezőket. Ennek előfeltétele, hogy lássák: az EU megakadályozza az adósságválság tovaterjedését, s ezért nem kell újabb áldozatokra készülniük. A hét végén Vittorio Grillit, az olasz kincstár vezetőjét, az EU gazdasági és pénzügyi bizottságának elnökét bízták meg azzal, hogy tárgyaljon a bankok szakmai szervezeteivel a pénzintézetek hozzájárulásáról. Az első megbeszélésen nem értek el eredményt − mondta el újságíróknak Charles Dallara, a világ nagybankjait képviselő IIF ügyvezető igazgatója.
Rémült görög reakciók
Görög közgazdászok és üzleti vezetők hevesen ellenzik az ország államkötvényeinek 50-60 százalékos leírását − foglalta össze a reakciókat a Financial Times. Lukasz Papademosz, az Európai Központi Bank volt elnökhelyettese, Georgiosz Papandreu kormányfő tanácsadója arra figyelmeztetett a brit gazdasági napilapban megjelent cikkében, hogy az 50 százalékos értékcsökkentés is csak 20 százalékkal mérsékelné az államadósságot és nem gyorsítaná fel a gazdaság talpra állását. Az ország legnagyobb exportőreit tömörítő görög ipari kamara hasonló tartalmú kifogásainak adott hangot.
Független elemzők viszont úgy vélik, hogy a magánhitelezőknek már csak azért is bele kell menniük a leírásba, hogy a júliusban elfogadott második görög EU−IMF-csomag 109 milliárd eurója elegendő legyen Görögország talpon maradásához. A tárgyalásokat az unió képviseletében folytató tisztviselők ugyan azt mondják, hogy a bankokkal szemben akarnak keményen fellépni, ám egy elemző a közelgő Halloweenre utalva arra figyelmeztetett, hogy a politikusoknak is érteniük kell a szóból: "Amikor valaki felvesz egy rémisztő jelmezt, nem tudhatja, kire fog ráijeszteni."
| Az eurózóna államainak garanciát kell vállalniuk a bankok 108 milliárd eurós, összehangolt feltőkésítésére |
| Választani kell az EFSF megerősítésének két módja közül vagy dönteni kell ezek kombinációjáról |
| Meg kell nyerni a nemzetközi közösség hozzájárulását az IMF bevonásához az EFSF megerősítésébe |
| Rá kell venni a bankokat görög kötvényeik értékének 60 százalékos, önkéntes csökkentésére |