A Görögországnak hitelező magánbefektetők beleegyeztek az ötvenszázalékos adósságleírásba, ezzel megnyílt az út az eurózóna stabilizálását célzó átfogó csomag elfogadása előtt. A valutaövezet döntéshozói bíznak abban, hogy sikerül gátat szabni az adósságválság tovagyűrűzésének.
Csaknem nyolc órán át tartó tárgyalás után az euróövezet vezetői hajnalra megállapodtak az európai adósságválságot kezelő átfogó tervről, a csomag öt fő elemből áll.
További szabályokat hoznak az eurózóna költségvetéseinek ellenőrzésére. A részleteket márciusig dolgozzák ki. A közös intézmények tovább erősödnek, a nemzetállami mozgástér gyengül. Mindenkinek takarékosnak és megfontoltnak kell lennie.
Az EFSF keretét 1000 milliárd euróra növelik (nyáron növelték 440 milliárdra). Ebből lehet közvetlenül országot menteni, a piacról államkötvényt venni és garanciákat is adni. A kibővített alap az újonnan kibocsátott kötvények értékére garanciát tud vállalni, másfelől az eurózónán kívüli befektetéseket is fogadhat.
Ez a mechanizmus a kormányfői tanácsot elnöklő Herman Van Rompuy szerint képes lesz arra, hogy tűzfalként megakadályozza az adósságválság továbbterjedését. Az átfogó csomaghoz tartozik a gazdasági fegyelem és együttműködés további szigorítása. Van Rompuy bejelentette, hogy a közeli hónapokban megvizsgálják az uniós alapszerződés módosításának lehetőségeit is.
Az európai bankoknak 9 százalékos tartalékot kell képezniük. Lehetőleg a piacról szerezzen pénzt, akinek nincs elég. Második körben segítsen a banknak a nemzeti kormány. Ha így se megy a feltőkésítés, akkor lehet szó európai közös pénzről (EFSF). Az európai bankrendszerbe ezzel körülbelül 106 milliárd eurót kell pumpálni.
Görögország adósságának felét önként elengedik a bankok, így formális csőd nem fenyegeti. A magánszektor áldozatvállalásával megnyílik a lehetőség arra, hogy az államadósság szintje a 2012-re várható GDP-arányosan 182 százalékos szintről 2020-ra 120 százalék alá csökkenjen. Az eurózóna döntéshozói arra kérték a görög kormányt és a befektetőket, hogy önkéntes kötvénycsere révén hajtsák végre az adósságleírást.
Görögország így hozzájuthat az újabb hitelhez is. Sarkozy a találkozó után bejelentette: a Görögország támogatását célzó új program összértéke 130 milliárd euró körül lesz, és nagyobb része a magánszektortól származik majd.
A kompromisszum azután született meg, hogy az uniós intézmények vezetői, valamint Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök egy szűk körű megbeszélésen meggyőzték a bankok képviselőit, hogy az immár reális kockázatú görög államcsőd még súlyosabb helyzetbe hozná őket.
A megállapodás szerint Olaszországnak spórolnia kell és megszorítani. Rómának azért kell lépnie, mert a bruttó össztermékhez viszonyítva 120 százalékos államadóssága egyre inkább aggasztja a befektetőket. Az ígéret szerint 2013-ra kiegyensúlyozott költségvetést készítenek, és 2026-ra 67 évre emelik a nyugdíjkorhatárt.
Olaszország vállalta, hogy a 2013-as, hiány nélküli, kiegyensúlyozott büdzsét 2014-ben egy strukturális többlettel rendelkező költségvetés követi és 13 százalékponttal a GDP 113 százalékra csökkenne az államadósság.
A döntések azon részét, amelyek közvetlenebbül érintik az euróövezeten kívüli európai uniós tagországokat is, nem 17-es körben, hanem az azt megelőzően tartott 27-es körű, teljes EU-csúcstalálkozón hozták meg.A találkozó reggeli órákban nyilatkozó résztvevői sikerként értékelték a csúcsértekezlet eredményeit. José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke kijelentette: a meghozott döntések bizonyították, hogy az EU mindent megtesz a közös pénz stabilitásának megőrzéséért. Van Rompuyjel együtt kifejezte abbéli meggyőződését, hogy az elhatározott átfogó stratégia segít visszanyerni a bizalmat az euróövezet és a közös valuta iránt.
Elégedettnek mondta magát a döntésekkel Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök is, Jeórjiosz Papandreu görög kormányfő pedig országa életében új korszaknak ítélte a mostani megállapodások nyomán körvonalazódó helyzetet.
Iveta Radicova szlovák kormányfő a csúcs utáni sajtóértekezleten azt mondta, hogy Szlovákia kimaradási lehetőséget kapott a második görög csomag azon részéhez való hozzájárulásból, ami a júliusi megállapodáson túlmegy.