"A nemzeti szuverenitás" része, hogy Magyarország eldöntse, csatlakozni kíván-e az EU alapszerződésének módosításához, nyilatkozta Orbán Viktor. Hajnalban még határozott elutasításról szóltak a hírek, most már inkább a parlamentre bízná a döntést a miniszterelnök.
"A magyar parlamentnek még bőven van ideje dönteni a kérdésben" - mondta rögtönzött brüsszeli sajtótájékoztatóján Orbán Viktor az európai alapszerződés módosításának elutasításáról, talánra puhítva a hajnalban még határozott elutasításnak tűnő álláspontját. Egyébként "örül", hogy az Európai Unió tagállamai "módot találtak a válság kezelésére", de szerinte az, hogy csatlakozunk-e a szerződéshez, a nemzeti szuverenitás kérdése.
A péntek hajnalig tartó csúcstalálkozón az eredeti hírek szerint Magyarország és Nagy-Britannia ellenállásán bukott el a francia-német terv, hogy az eurózóna megmentése érdekében kitalált pénzügyi szigorításokat az alapszerződésben rögzítsék, ehhez ugyanis a tagországok egyhangú támogatása kellett volna. Az eredetileg ezt határozottan ellenző britek és váratlanul nemet mondó magyarok mellett a csehek és a svédek jelezték, hogy az ügyben országuk parlamentjei jogosultak dönteni.
A határozott magyar elutasításról Nicolas Sarkozy francia államfő számolt be a hajnalba nyúló tanácskozás után tartott sajtótájékoztatóján. A magyar delegációból hivatalos nyilatkozatot képtelenség volt kiszedni, de érthetetlen módon utólag, közvetlenül a csúcs után lebegtetni kezdték a magyar álláspontot. Tudósítónk szerint nem teljesen világos, hogy Rompuy és Sarkozy értette-e félre a magyar álláspontot, vagy a magyar diplomácia vett vissza utólag a korábbi álláspontból.
Bár Orbán nyilatkozatában üdvözölte, hogy az unió országai megoldást találtak a pénzügyi válságra, nyilatkozata legalább olyan rejtélyes, mint az, hogy Magyarország elutasítja vagy csak megfontolja a szerződés elfogadását. Az alapszerződés módosítása nélkül ugyanis a francia-német megoldás működésképtelen, legalábbis az Európai Bizottság az alapszerződés módosítása nélkül jogilag nem vállalhat szerepet a megállapodásban foglaltak betartatásában.
A Financial Times tudósítása szerint José Manuel Barroso, a Bizottság elnöke szerint ugyan talán lehet találni olyan megoldást, amivel kijátszhatók a jogi kötelmek, de vezető EU-tisztviselők szerint az alapszerződés módosítása nélkül aligha lehet Brüsszelnek beleszólást adni a tagállamok költségvetésébe. Az alapszerződés módosítása nélkül ráadásul a piacok sem tekinthetik hitelesnek a megállapodást - erre utal az is, hogy a kudarc hírére az euró a dollárral és a fonttal szemben is gyengült.
Orbán Viktor az eredeti tervek szerint délelőtt tartott volna sajtótájékoztatót, de sajtósai később azt közölték, hogy csak délután, ezzel haza is küldték az Orbánra várakozó magyar újságírókat. Lapunkat közben többször is hívták a sajtósok, hogy a cikkünkben tévesen az van, hogy délelőtt nyilatkozik Orbán. Majd ezután váratlanul mégis megtartották a rögtönzött sajtótájékoztatót. Miután arról majdnem mindenki lemaradt, ezért állítólag újabb sajtótájékoztatót tart majd délelőtt.
Orbán nyilatkozata alapján most már Magyarország is a svéd-cseh csoporthoz csatlakozott, azaz nem határozott a vétó, a parlament akár dönthet úgy is, hogy csatlakozik a szerződéshez. A német-francia javaslat amúgy az államadósság és a költségvetési hiány maximális mértékének alkotmányban történő rögzítését írná elő - a két feltétel közül az adósságplafon a január 1-től hatályos alaptörvényében szerepel is, az adósságcsökkentés kötelezettségével együtt. Igaz, a pénzügyi stabilitásról a héten benyújtott tervezetében Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter ezt az alaptörvényi kitételt tenné zárójelbe azzal, hogy majd csak 2016-tól legyen érvényes.