Christine Lagarde szerint a gazdasági stabilitás és növekedés nem zárja ki egymást, sőt, szerinte Svájc egy olyan ország, amely megmutatta, a két gazdasági jelenség kéz a kézben jár egymással.
Lagarde Zürichben elmondott beszédében kiemelte, hogy az IMF elsődleges feladata összefogni a 188 tagállamot, és elindítani őket a stabilitás és a növekedés útján. Elmondása szerint a fejlett gazdaságok államadósság-aránya a GDP-hez viszonyítva legalább 109 százalék lesz jövőre, ez a szám pedig a második világháború óta nem volt ilyen magas. Lagarde szerint ez nem fenntartható.
Központi problémaként beszélt a munkanélküliségről, hiszen jelenleg világszerte kétszázmillió ember él munka nélkül, köztük 75 millió fiatal, „akik megpróbálják megtalálni a helyüket a társadalomban”. Kiemelte, Dél-Európában minden második fiatal nem talál munkát, ez pedig potenciális gazdasági, társadalmi és emberi katasztrófát vetít előre.
Az IMF ügyvezető igazgatója három fontos csoportra bontotta beszédét. A rövid távú növekedés egyik legfontosabb pontjának a munkahelyteremtést tekinti, mely a kereslet egyik motorja is. A növekedést azonban fékek tartják vissza, így szükség van a költségvetések kiigazítására, a gyenge bankok és a gyenge lakáspiacok problémájának megoldására.
Középtávú célként a kereslet ösztönzését nevezte meg elsőként, de újfent kiemelte a fiatal munkanélküliek problémájának fontosságára. A munkaerőpiacon elsődleges szempontnak kell lennie a pályakezdők munkanélküliségének megszüntetésének, amihez jól megtervezett munkaerő-politikára van szükség. Beszédének harmadik pontjában a központi együttműködés fontosságát emelte ki. Elmondta, az alacsony jövedelmű országok jelenleg különösen sebezhetőek és közel állnak a gazdasági katasztrófához, így a fejlett országoknak sürgősen segíteniük kell nekik.