Az Európai Központi Bank (EKB) kormányzótanácsa csütörtöki ülésén változatlanul 0,75 százalékon hagyta az alapkamatot. Az alapkamatot az előző hónapban csökkentették le 1 százalékról a mostani szintre.
Mario Draghi jegybankelnök korábban úgy nyilatkozott, hogy „a mandátumunk keretén belül az EKB hajlandó mindenre az euró megőrzéséért.” Draghi nyilatkozatai nagy reményeket keltettek a befektetőkben, hogy az EKB aktívabb szerepet fog vállalni a válságkezelésben. A jegybankelnök fél háromkor megkezdte sajtótájékoztatóját ahol ugyan bejelentett néhány lépést, amit a befektetők pozitívan értékelhetnek, de összességében még egy kis időt kért a piacoktól.
Mario Draghi sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy folytatni kell a pénzügyi konszolidációt és az európai együttműködési struktúrák építését, de a kormányoknak készen kell állniuk arra is, hogy beavatkozzak a pénzügyi piacok működésébe, ha túl nagyra nő az instabilitás. A beavatkozás egyik módja lehet az Európai Stabilitási Mechanizmus aktív felhasználása.
A legnagyobb kockázat az EKB szerint a pénzügyi piacok felaprózódása. A jegybankelnök szerint több erre utaló jelet is tapasztaltak a közelmúltban. Ilyen jelek a határokon átívelő hitelezési ügyletek számának csökkenése, a bankközi tartalékok kiapadása és a nagyobb ráutaltság az EU szervezeteire tőkebevonáshoz.
Draghi szerint a jövőben az EKB nyíltpiaci beavatkozásokra szánhatja el magát és további „nem megszokott” különleges lépések meghozatalát is fontolgatják. Ezeknek a pontos formáját az elkövetkező hetekben fogják kidolgozni az EKB-nál. A jegybankelnök kiemelte, hogy az EU gazdasági növekedés még mindig nagyon törékeny.
Draghi szeint nem volt itt az idő az alapkamat csökkentésre, az EKB kamatnak a negatív tartományba csökkentése pedig teljesen „ismeretlen vizekre vinné” a központi bankot. Az euró feladása elképzelhetetlen, de az EKB nem akarja helyettesíteni a kormányokat és a többi pénzügyi intézményt, nekik maguknak kell kezelni a válságot. Az EKB legfőbb mandátuma az árstabilitás megőrzése.
A legfontosabb cél most az állampapír hozamok mérséklése rövidtávon, de ehhez nem használhatják fel a korlátlanul az ESM rendszerét. Ennek oka, hogy az EKB nem juttathat szabadon pénzt az ESM-nek, mert azt nem ismeri el normális banknak. A strukturális reformok a pénzügyi szektorban elsődlegesek, de a jegybankelnök szerint nem vitatták meg a Libor kamatláb manipulálása körüli botrányt.
Az EKB tanácsa nem vitatta meg egyetlen konkrét ország helyzetét sem, de Draghi szerint látják hogy több állam, például Spanyolország, komoly haladást ért el a strukturális reformok terén. Draghi hangsúlyozta, hogy nem akarják ráerőltetni magukat senkire, az országoknak először az európai mentőalapokhoz (EFSF / ESM) kell fordulniuk, ha segítség kell.
Újságírói kérdésekre Draghi elmondta, hogy több ötletet is fontolgat az EKB, hogy mit tehetne a jövőben, jelenleg különböző albizottságok vizsgálják, hogy mi reális és mi nem. Bár egy hónapja még csak a „normális” megoldásokon gondolkoztak, az elmúlt hetekben a „válság olyan fokú rosszabbodását érzékelték”, hogy új, eddig ki nem próbált megoldásokon is szóba kerültek. Draghi a kérdések ellenére se akarta részletezni, hogy pontosan mi jár az EKB embereinek a fejében.
David Llewllyn szerint aki az Európai Bankfelügyelet munkatársa „nagyon nagyok a várakozások, a piacok felismerték, hogy az eddigi lépések egyszerűen nem voltak elégségesek. Mindenekfelett, ha semmi se történik, ami csökkenti és stabilizálja a hitelfelvevés költségeit olyan országok számára, mint Spanyolország vagy Olaszország, akkor megkérdőjeleződik a jövőjük az eurózónában.”
A jelen pillanatban a legnagyobb aggodalmat az eurózónában Spanyolország helyzete kelti. A spanyol államkötvények hozama rendkívül magasra emelkedett és sokan attól tartanak, hogy Madridnak is pénzügyi mentőcsomagot kell majd kérnie vagy az EU-tól vagy az IMF-től. Csütörtökön 3,1 milliárd euró értékben adtak el spanyol állampapírokat, a 10 éves papírok hozama 6,65 százalék volt a július eleji 6,43 százalék helyett.
Sok befektető arra gyanakszik, hogy az EKB bejelentheti, hogy újrakezdi az SMP kötvényvásárlási programját. A 2010-ben kitalált kezdeményezés keretében az EKB-nak lehetősége nyílik, hogy nagy mennyiségben vegyen államkötvényeket bankoktól és más pénzügyi szervezetektől a piacokon keresztül.