A 2007-2008-ban tapasztalt élelmiszerválsághoz hasonló krízis alakulhat ki, ha a gabonatermelő országok ismét exportkorlátozó intézkedésekhez nyúlnak, idézi az ENSZ élelmezésügyi és mezőgazdasági szervezetének (FAO) jelentését a vg.hu.
A szervezet kimutatásából kiderül: a globális élelmiszerárak júliusban ismét emelkedtek, miután az előző három hónapban még csökkenést mutatott az árindex.
A gabonák, olajos magvak, a tej, a hús, valamint a cukor árát tartalmazó FAO-index a júniusi 201 pontról júliusban 213 pontra nőtt, ami elmarad ugyan a 2011 februárjában mért 238 pontos csúcstól, azonban már most magasabb a 2007-2008-ban mért szinteknél.
Jelentős mértékben emelkedtek a gabonaárak, ami egyrészt a kínai gazdaságösztönző intézkedéseknek, másrészt az USDA amerikai gabonatermés-előrejelzését megelőző várakozásoknak volt köszönhető.
Csütörtökön 810 centen nyitott a kukorica határidős jegyzése, 0,75 dollárcenttel alacsonyabban, mint amennyin szerdán este zárt. A búza szeptemberre szóló határidős jegyzése 899 centen nyitott csütörtök reggel, és 889,25 centen zárt kedden este. Csütörtökön délig a legmagasabb jegyzések 909,5 dollárcentig mentek el.
Az élelmiszerárak mostani emelkedését a rendkívül száraz időjárás okozta. A fél évszázada nem tapasztalt aszály miatt az utóbbi hetekben rekord szintre emelkedtek a gabonaárak az Egyesült Államokban, ami miatt világszerte fokozódtak az élelmiszerárak emelkedésétől való félelmek, ugyanis a kukorica, a szójabab és a búza esetében az USA számít a legnagyobb exportőrnek a világon.
A globális gabonapiacon emellett azért is emelkednek az árak, mert a piaci szereplők attól tartanak, hogy a Fekete-tengeri gabonatermelő országok, főként a világ harmadik legnagyobb termelőjének számító Oroszország exportkorlátozásokat vezet be, miután a szárazság az ő termelési eredményüket is visszavetette.
A K&H alapkezelő szerint az élelmiszer alapanyagok drágulása nem jelenik meg egy az egyben a fogyasztói árakban, ugyanakkor ezzel párhuzamosan az adóterhek emelkedése is növelni fogja az inflációt. Ez pedig jelen körülmények között azért fontos, mert a gyenge hazai belső kereslet egyértelműen kamatcsökkentést indokolna.
Ezt támogatja az is, hogy az EU-IMF tárgyalások előrehaladásának érezhetően kedvező hatása van Magyarország befektetői megítélésére, ami jól tükröződik a forintárfolyam erősödésében, valamint a kötvényhozamok rég nem látott szintre csökkenésében. Az MNB célját (3%) tartósan meghaladó infláció ugyanakkor az egyre valószínűbb kamatcsökkentés időpontját késleltetheti, így a következő hónapokban még nem számíthatunk monetáris lazításra.