Elindult hétfőn minden idők legnagyobb, kiegészítő elemeivel együtt összesen 500 milliárd fontos elvi értékű nagy-britanniai bankmentő programja, amelynek keretében - évtizedek óta először - többségi állami tulajdonba kerülhetnek brit nagybankok. A kisegítendő pénzintézetek vezetői egyelőre nem kapnak prémiumot.

A brit kormány az egyes részleteiben már múlt héten meghirdetett feltőkésítési és likviditásnövelő program alapján összesen 50 milliárd font közvetlen tőkejuttatási keretet hozott létre a brit bankrendszer számára.

Ebből a hétfői hivatalos bejelentés szerint, a program első gyakorlati lépéseként összesen 37 milliárd font tőkejuttatást kaphat a piaci részesedés alapján legnagyobb négy brit bank közül három; a negyedik nem igényelt állami segítséget.

A legtöbb költségvetési támogatást a súlyosan megrendült tőzsdei helyzetű Royal Bank of Scotland veheti fel. A kormány közvetlenül 5 milliárd font befektetést eszközöl ebben a pénzintézetben osztalékelsőbbségi részvények fejében, és további 15 milliárd font értékben kész lejegyezni új törzsrészvényeket, ha a már meglévő részvényeseknek szánt, hétfőn bejelentett zártkörű kibocsátás - ahogy azt a piac egyöntetűen várja - nem járna sikerrel.

Számítások szerint a Royal Bank of Scotland 60 százaléka kerülhet így állami tulajdonba.

A legnagyobb brit jelzálogkölcsönző, az HBOS 11,5 milliárd font állami tőkejuttatást vehet igénybe, a Lloyds TSB nagybank, amely a kormány jóváhagyásával többségi részt akar venni az HBOS-ban, 5,5 milliárd font költségvetési támogatást kaphat.

Az HBOS-ban, amelynek piaci tőkeértéke csak az elmúlt kereskedési héten 60 százalékot zuhant, a tőkejuttatás révén 40 százalékos állami tulajdon keletkezhet.

A program első szakaszában részes negyedik nagybank, a Barclays hétfőn közölte, hogy nem kíván állami juttatást igénybe venni, igyekszik a piacról felhajtani a szükséges pótlólagos tőkét.

Gordon Brown miniszterelnök a program indulását bejelentő hétfői londoni sajtóértekezletén "példátlannak, ugyanakkor mindenki számára életfontosságúnak" nevezte a kormány lépéseit. Hozzátette: a segítség egyik feltétele az utóbbi időben teljesen befagyott lakossági hitelezés normalizálása, a másik pedig az, hogy az érintett bankok vezetői egyelőre nem kaphatnak készpénzjutalmat, és később is csak részvényjuttatás formájában vehetnek fel prémiumot.

A Royal Bank of Scotland hétfőn bejelentette, hogy mind Sir Fred Goodwin vezérigazgató, mind Sir Tom McKillop, a bankcsoport elnöke távozik tisztségéből.

Alistair Darling pénzügyminiszter a kormányfővel tartott közös sajtótájékoztatón kijelentette: az állam nem akar részt venni azoknak a bankoknak a közvetlen irányításában, amelyekben részesedést szerez, "karnyújtásnyi távolságra" tartja magát a pénzintézetek napi ügyeitől.

Darling hangsúlyozta: nem költségvetési ajándékról van szó, hanem időleges befektetésről, amelyből a kormány reményei szerint az adófizetők haszonnal jönnek ki.

A főbb vonalaiban már múlt szerdán ismertetett brit bankmentő programon belül az 50 milliárd fontnyi költségvetési tőkejuttatási keretet a Bank of England - a brit jegybank - legalább 200 milliárd font, rövid távú likviditásnövelő hitelfinanszírozással egészíti ki. Emellett a brit kormány - a bejelentett lépések talán legfontosabb elemeként - az alapcsomaggal egyező értékig terjedő garanciát is vállal a bankközi piacon forgalmazott likviditásra, vagyis a mentőterv elvi összértéke így eléri az 500 milliárd fontot, az éves brit GDP-érték jóval több mint egyharmadát.

A befektetők az elmúlt héten súlyosan kivéreztették a londoni tőzsdén a nagybankokat. Az árfolyamveszteségek mértékét mutatja, hogy a Royal Bank of Scotland az év elején felhajtott ugyan 12 milliárd fontot zártkörű részvénykibocsátással, piaci tőkeértéke azonban most már nem éri el az akkori kibocsátás értékét. Az RBS részvényárfolyama csak az elmúlt kereskedési héten 60 százalékot zuhant Londonban.

A bankmentő terv indulását, és a vezető ipari hatalmak hétvégi bizalomerősítő intézkedéseit jól fogadta hétfőn a piac: a Londoni Értéktőzsde vezető FTSE-100-as árfolyammutatója - amely összesen több mint ezer pontos, 21 százalékos, az 1987-es krach óta a legnagyobb heti zuhanással zárta a múlt kereskedési hetet - hétfőn 4-6 százalék közötti nyereségekben mozgott.