Támogatni kell a bajba jutott pénzintézeteket, ennek érdekében még az uniós szabályozáson is enyhítenének – ezt döntötték el a hétvégén az EU vezető államainak vezetői. Bajba jutott pénzintézetekből pedig egyre több van, a kormányok eurómilliárdokat költenek stabilizálásra.
Felgyorsultak az események Európában is, a különböző kormányzok válságintézkedésekről döntöttek a hétvégén, hogy enyhítsék a hitelválság okozta károkat. A legsürgetőbb lépést a német kormánynak kellett megtennie, meg kell menteni az összeomlástól az ország legnagyobb ingatlanhitelezőjét, a Hypo Real Estate-et. Még szeptember végén több nagy német bank, valamint a német állam összerakott egy 35 milliárd eurós hitelkeretet, melyből a HRE szükség esetén lehívhat pénzt.
Vasárnap azonban a bankok váratlanul visszaléptek, mert a Deutsche Bank vizsgálatából kiderült, hogy a HRE-nek sokkal több pénzre van szüksége, mint azt eredetileg gondolták. A vizsgálta szerint idén ötvenmilliárd euróra, jövőre pedig százmilliárdra lenne szüksége a hitelintézetnek. A német kancellár válságtanácskozást hívott össze, és hosszú vita után vasárnap éjjel megegyeztek a mentési tervben.
A kormány képviselői, a Deutsche Bundesbank és a nagybankok küldöttei megegyeztek, hogy a mentőcsomagot 50 milliárdosra növelik, s ebben jelentősen megnő a bankok garanciavállalási részesedése – tudóít a Reuters. Szakértők szerint, ha nem tudnak megegyezni, az több bankot magával rántott volna és Németország történetének egyik legsúlyosabb gazdasági válságával kellett volna szembenézni.
De nem csak a német kormány kényszerült a hétvégén arra, hogy mentőlépéseket tegyen. A belga és luxemburgi kormányok az AFP tudósítása szerint úgy döntöttek, hogy egyből továbbadják a Fortisban szeptember végén megszerzett részvényeket. A vevő a francia BNP Paribas, mely a belga részvények 75, a luxemburgiak 66 százalékát vásárolná meg. Cserébe Belgium 11,7 százalékos részesedést kap a francia pénzintézetben, Luxemburg pedig 1,1 százalékosat. A BNP Paribas ugyanakkor nem veszi át a Fortis tízmilliárd eurós problémás portfolióját, azt külön kezelik a belga és luxemburgi kormány felügyelete alatt.
A hollandok másképp döntöttek saját részesedésükről, az állam teljes egészében felvásárolta a Fortis hollandiai részesedését.
Hétvégén találkozott egymással Európa négy vezető államának vezetője, hogy valamilyen megoldást találjanak a pénzügyi válságra. Egyetértettek abban, hogy támogatni kell a bajba jutott pénzintézeteken, ezt a tagállamoknak a saját eszközeikkel kell megtenniük.
A tagországok meg is kezdték a piacok nyugtatását, egymás után jelentik be, hogy garanciát vállalnak a betétek egy részére vagy teljes egészére. Németország vasárnap éjjel jelentette be, hogy a korábbi részleges helyett teljes garanciát vállal a banki betétekre, ez becslések szerint 570 milliárd eurós kötelezettség. Ausztria is emeli az eddig húszezer euróig terjedő állami garanciát.
A dán kormány szintén garanciát vállalt az összes bankbetétre 300 ezer koronás határig. Cserébe a bankok azt vállalták, hogy 35 milliárd koronás likviditási alapot hoznak létre.
London államosítás mellett döntött, vagyis a bajba jutott bankokon tőkeinjekcióval segítene, ezzel persze részesedést is szerezne az adott pénzintézetben.
Az uniós pénzügyminiszterek hétfő este találkoznak Luxemburgban. Az osztrák kormány azt javasolja, hogy az magánbetétek garanciáját európai szinten oldják meg. Olaszország pedig közös alap létrehozását javasolja, melybe a tagországok befizetik GDP-jük három százalékát.