Az eurózóna országainak politikai vezetői közös akciótervben állapodtak meg a pénzügyi válság leküzdésére, melynek lényege a bankközi hitelek állami garantálása és szükség esetén a bankok újratőkésítése a banki csődök megakadályozására - jelentette be vasárnap Nicolas Sarkozy. A francia elnök az Európai Unió soros elnökeként kezdeményezte a francia elnöki hivatalban a 15 ország vezetőinek találkozóját.

A politikai vezetők nem döntöttek olyan egységes, az eurózónát érintő bankmentő csomagról, mint a 700 milliárd dolláros Paulson-terv vagy a 250 milliárd fontnyi brit program, hanem az elfogadott nyilatkozatnak megfelelően minden kormány azonnali hatállyal maga dönt az országában szükséges intézkedésekről. Franciaország, Németország, Olaszország "és más országok" hétfőn egyszerre jelentik be bankmentő csomagjaiknak részleteit – hangsúlyozta Sarkozy. "Az akcióterv a válság minden dimenzióját kezeli". Az intézkedéseket az eurócsoport országai 2009. december 31-ig érvényesítik.

Az összehangolt intézkedéssorozat legfőbb ihletője Nagy-Britannia, amely ország egyébként nem tagja az eurócsoportnak. A brit terv, amely szerint a kormány többségi tulajdonba venné a legnagyobb brit bankokat és garantálná a bankközi hiteleket a pénzügyi szektor összeomlásának megakadályozása végett, lehet a megoldás a teljes eurózóna számára is. A jelenlegi válság középpontjában a bankközi piac lebénulása áll, ugyanis a csődtől való félelem miatt a bankok között egyszerűen leállt a hitelezés. A bankok a vállalatoknak és a lakosságnak is egyre nehezebben nyújtanak kölcsönt, s ez a teljes gazdasági és pénzügyi rendszert lebéníthatja.

Az eurózóna kormányai ezért arról döntöttek, hogy garantálják a bankközi hiteleket és minden szükséges intézkedést megtesznek minden olyan bankcsőd elkerülésére, amely az egész pénzügyi rendszert fenyegetné, "beleértve az újratőkésítést is", azaz átmenetileg a részleges államosítást. "A számszerűsített intézkedések ideje holnap jön el" - válaszolta Sarkozy arra az újságírói kérdésre, hogy miért nem jelentik be az egyes országok vezetői a konkrét intézkedéseket a találkozót követően. "Ma este annak a pillanata volt, hogy Európa megmutassa egységét. Holnap jön el az egyes országok pillanata, miután levonták a következtetéseket abból, amiről Európa döntött.

"Németország holnap a döntési folyamat részeként bejelenti saját intézkedéseit. Ezt egyszerre tesszük meg Franciaországgal, ebben megegyeztünk, és más országok is hamarosan döntéseket fognak hozni" - erősítette meg Angela Merkel német kancellár Párizsban. Jean-Claude Juncker, luxembourgi kormányfő, az eurócsoport vezetője szerint a politikai vezetők egyfajta "szerszámosládát" fogadtak el a tagállamok részére. "Mostantól nem ronthatunk és nem is fogunk rontani".

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke reményét fejezte ki, hogy az akcióterv véget fog vetni a piacok túlzó pesszimizmusának. Úgy vélte, hogy az összehangolt akcióterv megfogalmazása a piacok bizalmának fokozatos helyreállítása miatt volt lényeges. Az eurót használó országok állami vezetőinek elsődleges célja az volt, hogy a piacok és tőzsdék hétfői nyitása előtt összehangolt stratégiát jelentsenek be a pénzügyi válság leküzdésére. Azt remélik, hogy ez elég hatékonynak bizonyul ahhoz, hogy megakadályozza a tőzsdék múlt héten tapasztalt folyamatos zuhanásának folytatódását.

Az akciótervet az Európai Unió állam- és kormányfői is megvitatják szerdán és csütörtökön brüsszeli csúcstalálkozójukon. A francia elnök jelezte: az Európai Unió fel fogja kérni az Egyesült Államokat - ahonnan a válság elindult - egy a "nemzetközi pénzügyi rendszer újraalapítását" célzó csúcstalálkozó megszervezésére.