Bár hosszú távon minden amerikai úgy gondolja, hogy az Egyesült Államok megnyerne egy Irak elleni háborút, néhány szakértő attól tart, hogy egy támadás drámai mértékben megdobhatja az olajárakat, ami az USA, de az egész világ gazdaságát is visszavetné - írja a CNN Money összeállításában. Bill Cheney, a John Hancock Financial Services vezető közgazdásza szerint rövid távon az emelkedő olajárak miatt több pénzt kellene költeni olajvásárlásra, ami közvetetten a fogyasztói bizalomra is hatással lehet.

Irak elzárhatja a vezetékeket

Irak 1990-es kuvaiti inváziója és az ezt követő amerikai ellencsapások jelentős részben hozzájárultak, hogy a növekvő olajárak miatt egy évvel később recesszióba süllyedjen a világgazdaság. A magasabb olajárak a gyakorlatban úgy működnek, mint egy különadó, amelyet a vállalatoknak és a fogyasztóknak kell megfizetniük a szállítási vagy a fűtési költségek emelkedése miatt.

Naponta 75 millió hordó olaj

Irak jelenleg az Egyesül Államok ötödik legnagyobb olajszállítója és emellett az olajtermelő országok egy részét tömörítő OPEC tagállama, amely szervezet a világ olajtermelésének 40 százalékát adja és a Föld olajkészletének több mint háromnegyede felett őrködik. A világ naponta 75 millió hordó olajt használ fel, egy Irak elleni háború tehát a szakértők szerint mindenképpen zavarral okozna a világ olajellátásában.

Más elemzők úgy vélik: a világ 2002-ben jelentősen különbözik az 1991-estől, mivel most sokkal több olajt importálnak Latin-Amerikából, Kanadából, Oroszországból és más régiókból az Egyesült Államokba, ami egy háború olajárakra mért hatását röviddé és fájdalommentessé teheti. Emellett, amennyiben az USA megnyeri a háborút és egy Amerika-barát kormányzat áll Irak élére, az Egyesült Államoknak még a korábbinál is nagyobb ráhatása lehet a világ olajtermelésére.

Tízmilliárdokba kerülhet a háború

Michael O'Hanlon, a Brookings Institution kutatójának számítása szerint az Irak elleni háború egyszeri költsége 30-50 milliárd dollár lehet, és évente további 5-20 milliárd dollárba kerülhet a háború utáni amerikai megszállás. A kormányzati költségek azonban a bruttó hazai termék (GDP) gyorsabb növekedéséhez járulnak hozzá.

Nem lesz könnyű győzelem

Ezek a becslések azon a feltételezésen alapulnak, hogy az amerikai hadsereg gyors győzelmez arat Szaddam Husszein csapatai felett. Elképzelhető, hogy Husszein mindent megtesz majd azért, hogy minél nagyobb legyen az amerikaiak vesztesége. Ehhez már az is elég, ha sikerülne megrongálniuk a Szaúd-Arábián, Kuvaiton és az Egyesült Arab Emirátusokon keresztül húzódó olajvezetékeket. Az amerikai és a szaúd-arábiai vezetés természetesen már gondolt erre a lehetőségre, és megerősítették az arab országokon keresztül húzódó vezetékek védelmét. Amennyiben az irakiaknak vagy a velük rokonszenvező arab csoportoknak mégis sikerülne megakadályozniuk a szaúdi olajexportot, az olaj ára a jelenlegi hordónkénti 28-29 dollárról akár 50 dollárra is ugorhat.

Arra sincsen garancia, hogy a győzelem könnyű lesz. A győzelem ebben az esetben ugyanis annyit jelenthet, hogy Szaddam Husszeint elfogják vagy megölik - írja a CNN. A győzelemhez nem lesz elég bombákat szórni, hanem valószínűleg nagyszámú szárazföldi csapatokra is szükség lesz. Az amerikai áldozatok várhatóan magas száma hatással lehet az amerikai fogyasztói bizalomra is.

CNN effektus

Az olajárak okozta közvetlen hatás mellett egy közvetett hatás is érvényesülhet, ahogy a kuvaiti háború idején is. A fogyasztók - ők képviselik az amerikai gazdaság költéseinek kétharmadát - 1991-ben a tévék előtt ültek, ahelyett hogy a vásárlóközpontokban költötték volna a pénzüket.