231 millió százalékos éves inflációt állapítottak meg júliusban a zimbabwei pénzügyi hatóságok. Az egy állami kiadású zimbabwei napilap csütörtöki számában megjelentett, hivatalos statisztikákra hivatkozó adatból az következik, hogy augusztusban percenként 440 százalék volt a pénzromlás üteme.
A Herald című újság szerint az éves infláció mértéke a júniusi 11,2 millió százalékhoz képest júliusra 219,8 millió százalékkal emelkedett, majd augusztusban tovább nőtt 231 millió százalékra. Ez utóbbi adat azt jelenti, hogy percenként 440 százalék volt az áremelkedés mértéke.
Az infláció felpörgésének okát elsősorban a növekvő kenyér- és gabonaárak jelentik. Ez azért is megdöbbentő, mert az országot egykor "Afrika kenyereskosaraként" emlegették. Elemzők szerint már a korábbi 11,27 millió százalékos infláció is a gazdaság összeomlásának jele volt. Az ország már akkor is élelmiszer- és üzemanyaghiányban szenved. A kormány a nyár elején a 100 000 000 000, azaz százmilliárd zimbabwei dolláros bankjegy kibocsátásával próbálta felvenni a lépést a hiperinflációval, a júniusi adatok azonban azt mutatják, hogy sikertelenül.
A jegybank július 30-án tíz nullát vágott le a valuta végéről (így 14 zimbabwei dollárt kell adni egy amerikai dollárért, a korábbi 140 milliárd helyett). A jelek szerint azonban ez nem akadályozta meg a zimbabwei dollár további leértékelődését, ugyanis már augusztus közepén 100 új zimbabwei dollárt ér 1 amerikait.
Augusztus végén a Vöröskereszt és Vörösfélhold Társaságok Nemzetközi Szövetsége közölte, hogy összesen 26,8 millió dollár (4,3 milliárd forint) értékű azonnali élelmiszersegélyre van szüksége az afrikai országnak. Az ENSZ adatai alapján az év végéig akár ötmilliónál is több ember, azaz Zimbabwe lakosságának majdnem a fele az éhezés küszöbére juthat.
Zimbabwe még ezzel az adattal is elmarad Magyarországtól az inflációs csúcsért folyó versenyben. Hazánkban a második világháború után, 1946-ban, a forint bevezetését megelőzően a pengő havi inflációja elérte a 419 milliószor milliárd százalékot.