A Műegyetem Diákközpontja által minden évben elvégzett utánkövetéses vizsgálat legutóbbi felmérése alapján a 2008-ban végzettek 2011. évi havi nettó összkeresete 275,3 ezer Ft. A 2010-ben végzettek 2011. évi havi nettó összkeresete 219,8 ezer Ft.  A teljes munkaidőben alkalmazásban álló szellemi foglalkozásúak KSH terminológia szerint számított havi nettó átlagkeresete 2011. II. negyedévében 183 016 Ft volt. Az átlagos országos helyzethez képest tehát a Műegyetemen végzettek továbbra is kedvező helyzetben vannak, azaz a BME diploma az átlagnál magasabb jövedelmet jelent, már a karrier legelején is. Az első munkahelyet a válaszolók közel nyolcvan százaléka a végzést követő egy hónapon belül találta meg. Az első munkahely megtalálásának átlagos ideje 4,6 hónap volt.

A felmérés elkészítéséről, és a felmérés elkészítésében történt változásokról Szabó Imre a Műegyetem Diákközpontjának az igazgatója a következőket mondta:

A Műegyetem Diákközpontja 1999 óta végez minden évben vizsgálatot a végzettek körében, hogy nyomon kövesse a pályájukat. Amióta a Műegyetem a TÁMOP 4.1.1 pályázat keretében megkapta a támogatást, egy központilag kidolgozott kutatási módszertan szerint készülnek a felmérések. Régebben nappali tagozatos alapképzéseseket kerestünk meg, most az összes nappali és részidős alap és mesterszakos hallgatót, sőt a doktori képzésben résztvevőket is. Sokkal nagyobb réteget keresünk meg, ennek következtében a visszaküldési arány egy kicsit kisebb.

Régebben kialakult 10-11 év alatt egy összemérhető kérdőív, most egy központit használunk, amihez hozzátehetünk kérdéseket, de utoljára már nem tettünk, mert túl hosszú lenne, és éppen az a lényege, hogy minél több és többféle hallgató kitöltse. Az intézmények nagy részével együtt, a központnak beküldjük az adatokat, és ebből csak az egészen kis intézmények maradnak ki. Ez azért lényeges mert a különböző, szakágakat, tudományágakat, és nem intézményeket összehasonlító elemzések készülnek a beküldött adatokból, amik az Educatio Kft. honlapján elérhetőek. Ezekből látszik, hogy a műszaki informatikai, és a gazdaságtudományi tudományterületeken végzettek elég jól keresnek, és az átlagfizetéseket nézve a Műegyetem is az országban az egyik legjobb.

2010 és 2011 tavaszán is elvégeztünk a korábbi évekhez hasonlóan egy-egy önkitöltős felmérést, és ezen kívül egy telefonos felmérést is, ami az előbbinél reálisabb képet ad. A trendek a korábbiakhoz képest megmaradtak. Az egyetemisták a munkaerőpiacon ma is el tudnak helyezkedni. A 2010-es felmérés szerint az országos átlagnál kisebb volt a munkanélküliségi arány, 2011-ben, egy kicsit fölötte. A szellemi foglalkozásúak munkanélküliségi arányát hozzák. Hogy jobban megértsük, a szellemi foglalkozásúak KSH. szintű átlagában benne van az összes diplomával rendelkező ember, sőt nem csak diplomával rendelkezők, kortól függetlenül. Ezt az átlagot nálunk a pályakezdők szokták hozni, sőt sokszor jóval meghaladják, például a Villanykaron, de ez megint szakonként és felmérésenként eltérő. A munkanélküliség a fiataloknál általában az átlagnak a két-háromszorosa szokott lenni. Tehát, ha mi hozzuk a nem pályakezdőkre is vonatkozó átlagot, akkor azt mondhatjuk, hogy igen erősen a pályakezdő munkanélküliségi arány alatt vagyunk, azt viszont láthatjuk, hogy ez a mostani felmérés esetében nálunk is emelkedett. A korábbi években külön mértük, hogy mennyi idő alatt helyezkednek el az egyetemisták. A 2010-es felmérés szerint a hallgatók 40 százaléka elhelyezkedett a tanulmányai alatt, tehát a diplomaszerzés előtt, utána pedig olyan 2-3 hónap volt, amíg az emberek elhelyezkedtek. Ez karonként, szakonként változott, de azt minden karról el lehet mondani, hogy fél éven túl tíz százalék alatt, gyakorlatilag egyszámjegyű volt az állást nem találók aránya.

A telefonos felmérés jó kontrollja az önkitöltősnek, bár az arányok nagyjából megmaradnak. Számítottunk arra, a telefonos megkeresés során, hogy az önkitöltős tesztekhez képest alacsonyabb fizetések jönnek ki. Ezek a bérek a KSH átlag alatt, míg az önkitöltőseknél afölött vannak pár ezer forinttal. Az eltérés nem kardinális mértékű, de van egy kicsi.

A különböző felmérésekből az derül ki, hogy a hallgatók, fontosnak tartják az itt tanultakat, nagy része úgy érzi, hogy a szakmájában helyezkedett el. A legújabb, 2011-ben végzett kutatásban, amit a 2010-ben végzettek körében végeztünk, a hallgatók bő egynegyede azt mondta, hogy az abszolút a végzettségnek megfelelő munkaviszonyba került, de ez szakonként nagyon erősen eltért. Ez a gazdasági végzettségűeknél szokott a legkevésbé erős lenni, mert ez olyan általános tudományterület, amit bárhol hasznosítani tud a hallgató. Nagy a már dolgozók aránya a felvételizők között, főleg mesterszakon.

Eddig öt éve végzetteket mértünk fel, a 2009-ben és 10-ben végzettek nagy része alapszakon végzett, és egy jelentős részük továbbment mesterszakra. Szakonként eltérő hogy hány százalék ment tovább, van olyan, szak, ahol 80% fölötti az arány. Jelenleg a mesterszakok még nincsenek telítve, ezért a felvevőképességük jelentős. A mesterszakokra az alapszakokon végzettek huszonhárom százalékát lehet felvenni arra az évre, ez azt jelenti, hogy a végzettek egynegyede mehet mesterszakra. A Műegyetemen végzetteknél ez az arány magasabb, mert ezt nem egyetemenként adja meg a kormány, és vannak olyan szakok, ahol a korábbi években a végzők száz százalékát felvették. Gyakorlatilag csak az nem ment tovább mesterszakra, aki pályát akart módosítani, de legtöbbször ő is mesterszakra ment, csak nem szakirányú mesterszakra, hanem valamilyen más, vagy karon belüli vagy másik kar által oktatott mesterszakra. Műszaki alapszakkal rendelkezők nagyon sokan jelentkeztek második szakként gazdaságtudományi mesterszakra, sőt olyan is előfordult, aki a meglévő normál szakirányú mesterszakja mellé vette fel a gazdasági képzést második mesterszaknak.