Vészhelyzetben megsokszorozódik az erőnk. A vesztét érző ember sima, csúszós törzsű fákat, függőleges sziklafalakat képes megmászni, tud olyan gyorsan futni, mint még soha életében – mondjuk, ha feltűnik egy nagy grizzly medve a háta mögött az erdőben. A különleges teljesítmény a stressznek köszönhető – sajnos, általában a gyomorfekély is.

A stressz jó

A stressz kis dózisban nem volna egészségtelen. Felpörget azért, hogy még jobban teljesítsünk. A vizsgadrukk, a fellépések előtti lámpaláz – ha nem okoz görcsöt – segít, hogy jobbak legyünk annál, mint amilyenek általában szoktunk lenni. A stressz hatására hirtelen felszaporodó adrenalin többletenergiát biztosít. A végén kifújjuk magunkat, felállunk a padból, lehull a függöny és a feszültség elillan, a helyét jóleső elégedettség veszi át: „Megcsináltam!”

A stressz rossz

A stresszről mégsem az egészség jut az eszünkbe. A városi élet tele van stresszforrással. Mondják, sok jó ember kis helyen is elfér, de azt nem teszik hozzá, hogy ez azért feszültséggel jár. Ritkán van idő és hely a megnyugvásra, folyamatos a zaj és fény. A városban az autók szünet nélkül zúgnak el az ablakok előtt, az utcai lámpák egész éjjel égnek. A munkahelyen további stresszforrások várnak: szoros határidők, sürgetések. A modern ember úgy él, mintha folyton a nyomában volna egy grizzly medve. Vagyis száz százalékon pörög és ebben lassan felőrlődik. Addig hajtja magát, amíg a gyomorfekély, vagy a depresszió meg nem állítja. Ekkor a stressz már egyértelműen kontra-produktív: döntéshozatali nehézségek, agresszivitás, irracionális félelmek, szenvedélybetegségek jelentkeznek.

A ma emberének tehát védekeznie kell a stressz ellen életmódváltással és helyes táplálkozással. Ez utóbbi azt jelenti, hogy nyugtató, stresszoldó hatású ételeket, italokat kell fogyasztanunk.

Stresszoldás ösztönösen...

Nem kell azt senkinek megmondani, mit kell tennie a stressz okozta feszültség csökkentéséért, érezni szoktuk azt magunktól is. A sírás, az alvás, az ölelés vagy az evés olyan ösztönös reakciók, amelyeket mindenki alkalmaz stressz ellen anélkül, hogy tudatában volna a terápia hatásmechanizmusának. Kevesen tudják például, hogy az érintés, a masszázs szorongást csökkentő hormont, vazopresszint szabadít fel az agyban. Nem véletlen, hogy önmérsékletre kevésbé képes embertársaink rögtön a legközelebb mellettük álló nyakába borulnak, ha komolyabb megrázkódtatás éri őket. A folytatódó és közelebbi szeretetteljes érintéssel a stressz tovább oldódik. Más kérdés, hogy utólag páran foghatják a fejüket a meggondolatlanságukért. Könnyű belátni, hogy a sok stressz miatti gyakori falásnak is meglesznek a káros következményei. A stresszes életmód egyik tipikus velejárója, a kávé pedig csak tovább fokozza a feszültséget. Ugyanez elmondható az alkoholról, sőt a teáról is, akkor ha fekete.

Vagyis az önmérséklet hosszútávon mégis kifizetődőbbnek tűnik, vagy egyéb, káros mellékhatásoktól mentes stresszoldókhoz kell folyamodnunk.

.. és tudatosan

Nem mindegy, hogy mit eszünk. A bab, a borsó, a lencse, a szója, a mák, a napraforgómag és a tökmag például tartalmaznak magnéziumot. Ez az ásványi anyag közel háromszáz enzim működéséhez járul hozzá, támogatja a normális idegi működést és a megfelelő élettani funkciók fenntartását. A magnéziumtól kevésbé vagyunk kitéve a stressz tipikus tüneteinek, az izomfájdalomnak, izomgörcsöknek, és a szédülésnek. Hiánya mindezek előfordulását valószínűsíti, feszültséget okozhat. A modern növénytermesztési eljárások és főzési szokások azonban csökkentik a felsorolt ételek magnéziumtartalmát.
Érdemes lehet magnézium-tartalmú táplálék-kiegészítőt fogyasztanunk, azok közül is azokat, melyek könnyen felszívódó magnéziumot, pl. magnézium-laktátot tartalmaznak.

Ez a cikk a Sanofi közreműködésével készült.