Tízből hét mai óvodás olyan munkát végez majd felnőtt korában, amely ma még nem létezik - hangzott el a Profession.hu Országos HR konferenciáján. A nem csupán technológiai iparágakat érintő automatizálás, a demográfiai és életmódbeli változások, az átalakuló fogyasztói igények mind a munkaerőpiac és a vállalatok gyökeres szervezeti átalakulásának irányába mutatnak.
„Ma még csak sejtéseink vannak arról, hogyan alakulnak át a szervezetek a jövőben, ezért egyelőre nem az a feladatunk, hogy a helyes válaszokat megtaláljuk, hanem az, hogy a megfelelő kérdéseket tegyük fel” – magyarázta Veres Rita, az Aon Hewitt ügyvezető igazgatója előadásában. Az Economist szerint az automatizálás elterjedése miatt a ma létező állások fele válhat feleslegessé az elkövetkező 20 évben és becslések szerint 1.3 milliárd ember végzi majd munkáját rugalmas keretek között akár 2-3 éven belül, mutatott rá a szakember arra, hogy a megatrendek milyen mértékben rajzolják újra a szervezeteket és jelentenek kihívásokat a HR-esek számára.
A változás nyertesei az agilis, innovatív, rugalmas szervezetek lesznek, amelyek képesek a demográfiai változásokból adódó különböző hátterű és gondolkodásmódú munkavállalók sokszínűségét új vállalati kultúrában ötvözni, és teret engedni egy rangokat, szinteket háttérbe szorító, demokratikusabb szervezetnek, ahol például a termékfejlesztés ötletelési fázisába mindenkit strukturáltan vonnak be. Van már példa az új HR szemléletmód alkalmazására a világban, ilyen például Jordi Munoz esete. A 19 éves mexikói bevándorló, aki nem büszkélkedhetett kiemelkedő tanulmányi eredményekkel és az angolt is csak törte, egy milliárdos árbevételű cég első embere lett, és sikerrel meg is tartotta pozícióját. Óriási lépés volt a megfelelő jelölt kiválasztásakor, hogy nem a szokványos dimenziók mentén kerestek új vezetőt, hanem új szempontot vettek figyelembe, amikor letették a voksukat Munoz mellett. A robotika területén működő cég döntéshozói azért figyeltek fel Munozra, mert megszállottan épített drónokat és ő vált a kapcsolódó óriási közösség meghatározó figurájává.
Innovatív hazai HR megoldásokat is felvonultattak a konferencián. A GE Helathcare-nél egy héten át azzal foglalkozhatnak a mérnökök, amivel akarnak. A tapasztalat az, hogy az évek során egyre több csapat jelentkezik és bár a szakemberek ezt az időt bármivel tölthetik, mégis a vállalathoz kapcsolódó problémákat oldottak meg a csapatok. Máshol a közösségépítésre helyezik a hangsúlyt, ilyen a Magnet Bank, ahol a kollégák együtt jógáznak, bicikliflottát tartanak és nincs hagyományos értelemben vett munkaidő.
Munkáltatóként csak kevés cég mutatkozik be a közösségi médiában
A konferencián részt vevő HR-esek jelentős része kiemelkedően fontos csatornaként tekint a közösségi kommunikációs felületekre, de egyelőre szinte kizárólag a keresési folyamatban használják ezeket. A témáról rendezett workshopon Martis István, a Profession.hu vezetője a bevont szakértők segítségével arra kereste a választ, hogy a már megszokottnak mondható márka-menedzsment mellett hogyan lehetséges a munkáltató, mint jó munkahely pozícionálása. A nemzetközi és hazai példákon keresztül kirajzolódott, hogy a dolgozókat a kommunikációba bevonva gyorsan és hitelesen építhető fel megcélzott pozitív imázs. A szakértők egyetértettek abban, hogy az egyes közösségi médiafelületek transzparenciájuknak köszönhetően rendkívül jó alapot adhatnak a kampányok hatékonyságának mérésére is.
Játékos folyamatok
Bár még gyerekcipőben jár itthon, mégsem teljesen új gondolat, hogy a kkv-któl a nagyvállalatokig érdemes időt, munkát és pénzt fordítani arra, hogy egyes folyamatokat játékosítson a HR a hatékonyság növelése érdekében. Ez lehet az új kollégák belépésekor átadni kívánt, amúgy nem túl izgalmas információk játékossá tétele, mert így nagyobb az esély arra, hogy a tudnivalók mélyebben vésődnek be. Ha egy csapatmunkát igénylő feladatnál jól meghatározott szabályok mentén kialakított játék ad keretet a közös munkának, szinte biztos, hogy a játékosok jobban bevonódnak, motiváltabbak lesznek, és az eredmény is jobban kontrollálható lesz.
Nem csak a szervezetek változnak, hanem a nyitott pozíciókra felvételizőkkel szemben támasztott elvárások is, amelyeknek nem könnyű megfelelni. A most megjelent VigyázzÁllás című könyv praktikus útmutatóul szolgál az álláskeresők számára. A könyv szerzője, Sámson Dorottya sok éves tapasztalattal, több ezer interjúval a háta mögött segít abban, hogy az olvasó a legjobb módszerekkel jusson el a következő vágyott álláshoz. A könyvben összefoglalt szempontok, tanácsok a Profession.hu állásportál több ezer látogatójának segítettek már, tükröződnek benne a munkaadók és fejvadászok elvárásai, véleményei.