November 13-án, azaz ma ránk köszönt a 2015. esztendő utolsó péntek 13-ája! A Szerencsejáték Zrt. által egy nemrég végzett felmérés és az ez évi péntek 13-i eladási adatok alapján a magyar lakosságot érdekes kettősség jellemzi, ha a szerencsét vagy szerencsétlenséget hozó babonákról, hiedelmekről van szó.

Egyfelől a magyar játékosok közül csak igen kevesen (a megkérdezettek mindössze 3 százaléka) vallja be, hogy van szerencsét hozó babonája vagy olyan rituáléja, mellyel Fortuna kegyeit igyekszik megnyerni. A szerencsével kapcsolatos hiedelmekben kivétel nélkül jobban hisznek a nők, mint a férfiak.

A legelterjedtebb szerencsét hozó rituálé általában valamilyen mozdulat vagy cselekvés elvégzése, a legutóbbi Ötöslottó nagynyertes például - bár nem fedte fel kilétét - annyit elárult, hogy állandó babonája, hogy mindig hármat toppant, mielőtt belép egy lottózóba. Jelentős még azon játékosok aránya, akik éppen babonából nem árulják el rituáléjukat, hiszen ha elárulnák, akkor hitük szerint megtörne annak varázsa. 

A felmérésben válaszadók egy része nagy jelentőséget tulajdonít a szimbolikus tárgyaknak, dátumoknak: a legelterjedtebb hiedelemnek pont a péntek 13. tekinthető, amiben majdnem minden harmadik válaszadó többé-kevésbé hisz. A szerencsehozó tárgyak és személyek közül nagy népszerűségnek örvend a négylevelű lóhere és a kéményseprő, míg a fekete macskát ma is, mint a balszerencse hírnökét tartják számon az emberek.

Ugyanakkor, bár a fent idézett felmérés szerint a magyarok csupán kis hányada vallja be, hogy hisz a babonákban, a Szerencsejáték Zrt. eladási statisztikái szerint péntek 13-án mindig jelentősen nő a lottózókba betérők játékkedve. 2015. februárjában például csak péntek 13-án 432 ezer Ötöslottó alapjátékot értékesítettek. Az előtte lévő héten viszont csak 265 ezer alapjátékot adtak fel a pénteki napon, ami bizonyítja, hogy a szerencsétlennek tartott péntek 13-án bizony igencsak szeretik próbára tenni szerencséjüket a magyar játékosok. Március 13-án, pénteken pedig - igaz, valószínűleg az Ötöslottó halmozódás hatására is - már több, mint 572 ezer alapjátékot adtak fel, míg a megelőző hét azonos napján csak 347 ezer alapjátékot játszottak meg.

De honnan ered a szerencsétlenséget hozó péntek 13. babonája?

A Gergely-naptár szerint egy évben legalább egy, legfeljebb három hónap 13-ája eshet péntekre.

Bár sokakat csak megmosolyogtatnak az év legszerencsétlenebb napjának (napjainak) tartott péntek 13-hoz kapcsolódó legendák, de egyes kutatások szerint, csak az Egyesült Államokban, 17-21 millió ember szenved péntek13-fóbiában, azaz a kimondhatatlan nevű „friggatriskaidekaphobia” betegségben. Maga a kifejezés az északi Frigga istennő (akinek nevéből az angol Friday, azaz péntek szó ered) nevének és a triskaidekaphobia, a 13-as számtól való félelmet jelző szónak összevonásából ered.

Péntek 13. a világ egyik legismertebb és legelterjedtebb babonájának számít, aminek eredetét a közhiedelem legtöbbször olyan régmúlt eseményekre vezeti vissza, mint Jézus keresztre feszítése, vagy a templomos lovagok rendjének felszámolása. Valójában péntek tizenharmadika legendája messze nem ilyen ősi: a néprajzkutatók szerint valószínűleg két egymástól független babona, a 13-as számtól és a péntektől való félelem összeolvadásából jött létre, valamikor a huszadik század elején.

A tizenhármas szám a legtöbb ősi kultúrában kiemelt szerepet kapott: bár Kínában és Egyiptomban szerencsés számnak tartották, a legtöbb ősi kultúra szerencsétlennek hitték, mert eggyel több, mint a tökéletesség szimbólumának tartott tizenkettes.

Nem véletlen, hogy már az i.e. 1772-ben írt Hammurapi törvénykönyvében is kihagyták a törvények számozásakor. A keresztény kultúrkörben az utolsó vacsora bibliai története bélyegezte meg a számot, ahol tizenhárman ültek az asztalnál. Kevésbé ismert, de egy hasonló történet szerepel a viking mitológiában is, ahol Odin és 11 társa tart lakomát, amit a meg nem hívott Loki, a viszály istene tesz tönkre tizenharmadikként.

A tizenhármas szám rossz híre a XX. század első felére már annyira széles körben terjedt el, hogy New York felhőkarcolóinak 80 százalékában kihagyták a 13-ast az emeletek számozásából, a szállodákban nem volt 13-as szoba, a kórházakban 13-as kórterem, a színházak nézőterén 13. sor, az utcákon 13-as házszám.

A pénteki nap is viszonylag régen számít elátkozottnak. Az európai pogány kultúrákban a hét ötödik napja szent nap volt, amit az isteneknek szán az ember. Ez is magyarázhatja a babona egy részét, miszerint pénteken elkezdeni egy utazást, vagy bármilyen fontos tevékenységet, balszerencsét hoz, hiszen ezt a napot az isteneknek kellett volna áldoznunk.

Az ókori Rómában (majd később például a középkori Angliában) a péntek volt a kivégzések napja, így szükségszerűen Jézus keresztre feszítése is péntekre esett - innen származhat a keresztény kultúrkörben a szerencsétlenséget hozó pénteki nap babonája. A szerencsétlen péntekkel kapcsolatos hiedelmek angolszász területeken a legerősebbek. A mai napig tartja magát a legenda a HMS Friday nevű csatahajóról, amivel a haditengerészet azt akarta bebizonyítani, hogy a péntekkel valójában nincs semmi baj. A Péntek nevű vitorláshajót pénteken bocsátották vízre, a kapitány neve James Friday volt, így nem csoda, hogy aztán az első útján el is süllyedt, és a teljes legénység odaveszett. Szép történet, kár hogy egy szó sem igaz belőle, legalábbis a brit királyi hajózási múzeum archívuma szerint sosem létezett ilyen nevű hajó.

És, hogy végül is mikor kapcsolódott össze a péntek és a 13-as szám? Sok kutató szerint a péntek tizenharmadika balszerencsés mivoltáról a legrégebbi írásos említés 1869-ből való, a híres zeneszerző, Rossini életrajzából (Rossini egyébként 1868. november 13-án halt meg, ami péntekre esett).

Mások szerint egész 1907-ig kellett várni a babona megszületésére, amikor is egy Thomas W. Lawson nevű író Péntek, 13. címmel megjelentet egy később nagy népszerűségre szert tett regényt, amelynek főszereplője egy bróker pont ezen a napon idéz elő egy hatalmas tőzsdepánikot. Kevesen tudják, hogy az író igazi jósnak bizonyult: 82 évvel később, 1989. október 13-án következik be minden idők egyik legváratlanabb amerikai tőzsdekrachja, a Fekete Pénteknek vagy Péntek 13-nak is nevezett tőzsdeválság.

Talán még izgalmasabb kérdés, hogy mit mondanak valójában a Péntek 13-mal kapcsolatos a statisztikák? Valóban szerencsétlenebbnek számít ez a nap például a közlekedési balesetek szempontjából?

Az elmúlt pár évtizedben több tanulmány is született, amelyek statisztikai adatokkal próbálták alátámasztani, vagy éppen cáfolni a babona igazát. Egy holland kutatás 2008-ban a biztosítótársaságok adatbázisai alapján azt állapította meg, hogy míg egy átlagos pénteken 7800 közlekedési baleset történik, ha az a péntek tizenharmadikára esik, ez a szám 7500-ra csökken.

Egy 1993-as cikk a British Medical Journalból ennek éppen az ellenkezőjét állítja, itt a szerzők a hatodikára és tizenharmadikára eső pénteki napok statisztikáit hasonlították össze, és arra jutottak, hogy 13-án 52 százalékkal több a baleset.

Abban viszont minden tudományos kutatás szerzője egyetért, hogy az átlagostól eltérő péntek 13-i adatokról nem a dátum, hanem maga a babona tehet. Ezzel pedig meg lehet magyarázni bármit: ha kevesebb a baleset, az azért van, mert óvatosabbak vagyunk a baljóslatú napon, ha több, az meg azért, mert el is hisszük, hogy ez a nap csak rosszat hozhat, és tudat alatt vonzzuk a balszerencsét.

És talán ez péntek 13 legendájának legfontosabb tanulsága: rajtunk (is) múlik, hogy erre a napra szerencsét hozó lehetőségként vagy a balszerencse hírnökeként tekintünk!