Sokat változott a magyar kávéfogyasztás az elmúlt évtizedekben. Egy friss kutatás érdekes eredményeket hozott. De vajon melyik fontosabb: a mennyiség vagy a minőség?
A magyar kifejezetten kávéfogyasztó nemzet. Elég megnéznünk a 2-3 év alatt majdnem minden sarkon feltűnt specialty kávézók számát. Egy friss kutatás is azt mutatja, hogy hosszú évek „statisztaszerepét” követően, a kávénak a vendéglátásban is újra fontos kulcsszerep juthat.
A hazai éttermi kávéfogyasztásról a Nespresso készített reprezentatív kutatást. Ez a felmérés is azt igazolja, hogy a magyarok komoly kávéfogyasztók, hiszen a megkérdezettek több mint háromnegyede iszik kávét - többségük ráadásul napi rendszerességgel. A hazai átlagfogyasztás napi két csésze.
Az éttermi kávékínálat fontosságát tükrözi,hogy a gyakran étterembe járók 80 százaléka szokott kávét fogyasztani az étkezés után: 60 százalék jellemzően eszpresszót, 14 százalék cappuccinot, 13 százalék pedig hosszú kávét fogyaszt, ennek ellenére többségük (63%) nyitott az újdonságokra, specialitásokra is.
A kávéminőség egyre fontosabb szempont a vendéglátásban is. A kávéfogyasztó és étterembe járó lakosság túlnyomó többsége (83 százalék) igényli a jó minőségű kávét; ötödükkel már az is előfordult, hogy kifejezetten az ott kapható kávé miatt választottak egy adott éttermet. Minden harmadik vendég csalódott már étteremben vagy kávézóban az elfogyasztott kávé minősége miatt, mi több, a válaszolók ötöde úgy gondolja, a vendéglátóhelyeknek javítania kellene a felszolgált kávé minőségén.
De hogy látja a szakma belülről?
Herczeg Zoltán - étteremtulajdonos és gasztronómiai szakértő- szerint elég messziről jöttünk, hiszen a rendszerváltás előtti időben a kávézási kultúra nagyon erőteljesen a mennyiség irányába mutatott, és egy generáció ehhez szocializálódott. Mostanában valóban kezd előtérbe kerülni a minőségi kávé fogyasztásának az igénye, viszont még nem feltétlenül tudjuk azt, hogy mi is az a minőségi kávé.
A szakértő úgy látja, hogy míg Magyarországon egyre népszerűbbek az újhullámos kávézók, addig például Olaszországban, különösen a magas minőségű kávé terén, ez a kategória nem is létezik.
„Nálunk egyre többen ezt azonosítják a minőséggel, mert ez a trendi, ez a modern. Az ilyen, általában közepes vagy alacsonyabb pörkölésű szintű, savasabb kávéban valóban sok érték felismerhető, megvan a maga helye, de fejlettebb országokban nem feltétlenül csak ezzel azonosítják a minőséget. A termőterület, a pörkölés, a kávégép minősége mind-mind fontos szempont, és akkor a kávékészítő szakértelméről még nem is beszéltünk.”
„Nyugat-Európában egyáltalán nem jellemző, hogy a kávézás csak a reggeli és déli órákban történik – itthon viszont annál inkább így van. Kevesen tudják, hogy minél rövidebb egy kávé, annál kevesebb a koffeintartalma. A Nespresso kutatása is megmutatta, ugyan sokan vannak, akik elsősorban az íze kedvéért isznak kávét, mégis egyszerűen félnek mondjuk egy vacsorát kávéval befejezni. Pedig nyugaton, ahol a ristretto fogyasztásnak nagyobb hagyománya van, nem ritka, hogy az utolsó csészét akár közvetlenül lefekvés előtt isszák.”
Összességében a minőségi kávéfogyasztás terén még van hová fejlődnünk, bár az irány mindenképpen jó.