Derül ki a Humánpolitika.com közhasznú egyesület legfrissebb KUTATÁSÁBÓL.
A felmérésben összesen 3152 munkavállaló vett részt az alábbi demográfiai megoszlásban:
tehát igencsak reprezentatív a felmérés, hiszen épp azoknak a véleményét ismertük meg, akik ma a fejvadász cégek és a toborzási specialisták elsőszámú célpontjai. Véleményük kulcsfontosságú a munkaerőpiac szempontjából.
Mutatjuk, hogy melyik az az 5 legfontosabb vonzerő, melynek mértékére és meglétére fokozottan figyelnek az álláskeresők:
A személyre szabott juttatások első említése nem meglepő, azonban mégis komoly fejtörést okoz HR szakemberek számára, a küszöbön álló a cafeteria változások miatt. Az összes korábbi juttatási elem - a SZÉP kártyát kivéve - kedvezményes adózás helyett 2019-től bérként adózik majd.
Nagy dilemma előtt állnak a vállalatok: mit tegyenek?
A megkérdezett közel 3200 munkavállaló szerint ezek a juttatások a legfontosabbak mikor munkahelyet választanak:
A sorrend jelzi, hogy a juttatások rendszerében nagyra értékelik a munkavállalók, amikor a vállalatok nem a megélhetéshez szükséges elemeket favorizálják, hanem valami az olyasmit adnak, mely a vállalat gondoskodását, törődését fejezi ki a munkavállalója iránt, hiszen ezeknek van kötőerejük, ezek teszik igazán lojálissá és elkötelezetté a munkatársakat.
A megszokott és megszeretett cafeteria vagy béren kívüli juttatási elemek kivezetésétől a megkérdezettek 67% aggódik, az Y generáció körében ez a szám 73%-ra ugrik, ami visszaigazolja azt a tényt, hogy az Y generáció számára kiemeleten fontos az élményalapú juttatások rendszere.
Ennek következtében a megkérdezettek 42 százaléka még munkahelyet is váltana, olyan helyre menne, ahol továbbra is érzi a vállalat törődését.
Ha megszüntetné a szervezet a juttatások rendszerét, azt nehezen dolgoznák fel a megkérdezettek, ugyanis 39%-uk a megállapodás részeként tekintenek ezekre a juttatásokra, azok megszüntetését egyfajta szerződés-szegésként élnék meg.
A juttatási csomag megléte viszont büszkévé, lojálissá és sikeressé teszi a munkavállalókat.
A cafeteriát szabályozó kormányrendelet rákényszeríti a munkáltató szervezeteket az eddigi kényelmes adóoptimalizálásból egy olyan, okosan, pragmatikusan és személyre szabottan alkalmazott juttatási portfólió összeállítására, mely a munkavállaló számára valóban értéket jelent.
A rendelet másodlagos hatása pedig meg fogja valósítani a juttatások eredeti célját: lojalitást növel, a különlegesség érzetét kelti, a gondoskodást a vállalat részéről; olyan plusz törődést, mely túlmutat a versenyképes fizetésen és a babzsákon.
A HR-esek előtt nagy és szép feladat áll: ki kell alakítani egy új, az új idők kihívásainak és a munkaerőpiac felé sebesvonatként közeledő Z-generáció igényeit is kielégítő pakettet.