A Duna menti kikötői infrastruktúra és kikötői szolgáltatások fejlesztése a cél.
Az Európai Unió Hálózatfinanszirozási Eszközének (CEF) támogatásával, az Innovációs és Technológiai Minisztérium, a MAHART Zrt., az EX ANTE Tanácsadó Iroda és a MAHART Passnave Kft. közreműködésével tartották az Országos Kikötőfejlesztési Főterv projektindító szakmai konferenciáját.
A sajtótájékoztatóval egybekötött konferencia egy átfogó terv elkészítésének első lépése, hiszen a Duna magyarországi szakaszának kapacitása messze meghaladja a jelenlegi kihasználtságát, a környezetkímélő és költséghatékony vízi közlekedés a mainál sokkal nagyobb mértékben igénybe vehető lehet. A projekt célja, hogy a kikötők szükséges és indokolt fejlesztéseiről hiánypótló, átfogó terv elkészüljön.
Az Országos Kikötőfejlesztési Főtervről, a komáromi kikötő fejlesztésének lehetőségeiről, valamint a dunai áruforgalmi kikötők valós gazdasági és áruforgalmi igényeiről tartottak szakmai konferenciát.
A dunai vízi közlekedés élénkítésére az év végéig elkészül az országos kikötőfejlesztési főterv stratégia széles körű társadalmi egyeztetés keretében – jelentette be Sztilkovics Szávó, a Mahart Zrt. vezérigazgatója.
Hozzátette, a Mahart Zrt. közbeszerzési eljáráson választotta ki az Ex Ante Tanácsadó Iroda és a Mahart - Passnave Kft. alkotta konzorciumot a munka elvégzésére, amelyre egymillió euró áll rendelkezésre európai uniós forrásból.
Bár a hajózhatóságot javító intézkedések jelenleg is folyamatban vannak, még nincs olyan országos szintű stratégia, amely a Duna menti kikötői infrastruktúra és kikötői szolgáltatások fejlesztését egységes szemléletben támogatná.
Barna-Lázár Zoltán, az Ex Ante Tanácsadó Iroda ügyvezetője ismertette, hogy a munka keretében anyagot készítenek a műszaki és ipartelepítési lehetőségekről, felülvizsgálják a jogi engedélyezési folyamatokat, elkészítik a komáromi kikötő megvalósíthatósági tanulmányát, és javaslatot tesznek 20 kikötőiprojekt-fejlesztésre.
Sztilkovics Szávó hangsúlyozta, soha ennyi forrás nem állt még rendelkezésre a dunai hajózásban rejlő lehetőségek feltérképezésére, egy ilyen típusú átfogó stratégia készítésére, amely mentén a kormány olyan beruházásokról dönthet, amelyek felkelthetik a befektetői érdeklődést, és gazdaságélénkítő hatásuk lesz. Példaként említette a gönyűi kikötő fejlesztését, amely egy német cég jelentős magyarországi beruházását vonzotta.
Barna-Lázár Zoltán elmondta, hogy Magyarország 2030-ig jelentősen növelni akarja a vízi áruszállítás arányát a kombinált árufuvarozásban, ehhez pedig fejleszteni kell az infrastruktúrát a Dunán is.
A tanácsadó iroda ügyvezetője elmondta, májusig várják a konkrét fejlesztési ötleteket, javaslatokat kikötőfejlesztésre az erre a célra létrehozott www.huport.eu honlapon, ezekből választanak ki húszat, amelyet beépítenek a stratégiába.
A Duna magyarországi szakaszát érintő kikötőfejlesztési főterv nemcsak a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére terjed majd ki, hanem komplex stratégiát ad a kikötői ipartelepítésre, befektetés-ösztönzésre, a jogi szabályozás felülvizsgálatára és a szakemberképzésre is.
Az Országos Kikötőfejlesztési Főterv mellett a Komáromi kikötő fejlesztésének megvalósíthatósági tanulmányát is kidolgozzák, amelyet a révkomáromi fejlesztésekkel összehangoltan, több fejlesztési lehetőséget is vizsgálva tárgyalnak meg részletes műszaki és gazdasági előkészítéssel egybekötve.