Európában Németországon, Skandinávián és Kelet-Európán kívül Nagy-Britanniában, de az Egyesült Államokban és Ázsia fejlett nagyvárosaiban is egyre népszerűbb a környezetbarát távhő alkalmazása. Az Európai Unióban mintegy tízszázalékos arány mellett 64 millió ember él távfűtött lakásban, ezen belül Kelet-Európa lakóinak 37 százaléka, azaz csaknem 40 millió ember élvezheti a megbízható szolgáltatást. Ma Magyarországon minden hatodik ember él távfűtéses lakásban.

A FŐTÁV Zrt. számítása szerint csak Budapesten 45 ezer gáz-, illetve szilárd tüzelésű háztartás távhőre állítása évente megközelítőleg 67 ezer tonna szén-dioxid-kibocsátás csökkenését eredményezné, ezen felül éves szinten csaknem 80 tonnával kevesebb egyéb szennyező anyag kerülne a légkörbe.

A vállalatnak a fővárosi hőgyűrű részeként megvalósítandó Kéménymentes Belváros programjával a távfűtés elérhető lesz a belső városrész négy – V., VI., VII., VIII. – kerületében, és ezzel akár örökre megszűnhet a szmogriadó Budapesten. A fejlesztésekkel egy olyan út rajzolódik ki, amellyel nőhet a távhő százalékos aránya és a dán fővároshoz hasonlóan szinte kéménymentessé tehető a főváros. Az egyéb fűtési módok által kibocsátott káros anyagok csökkentése közös érdek, mint ahogy az is, hogy Budapest a világ élhetőbb városainak a sorához csatlakozzon. A listát jelenleg Bécs vezeti.

A belvárosban elsőként a Főpolgármesteri Hivatal épülete csatlakozhat a rendszerbe. A külsőbb városrészekben már több jelentősebb ingatlan távfűtésesként épült, így a Telekom Ferencvárosban épült irodaháza. A további tervekben szerepel olyan újabb középületek ellátása, mint például a Fővárosi Állat- és Növénykert épülő biodómja, a városligeti múzeumok, a Puskás Ferenc Stadion és annak környékén található ingatlanok, valamint a Népligetbe tervezett sportlétesítmények. Az elképzelés szerint 2022-re összekötik a külvárosi részeken található önállóan működő hőkörzeteket, megvalósul tehát a fővárosi hőgyűrű.

A FŐTÁV Zrt. az elmúlt évtized korszerűsítései nyomán ma már jelentős, részben az uniós szabályozásnak is megfelelő hőt szolgáltat. A távhőszolgáltatás által biztosított előnyöket az elmúlt évtizedekben számos nyugat-európai nagyváros, köztük Bécs is kihasználta; tudatos döntéssel nagyszámú felhasználót kapcsolt távhőellátásra, többek közt a város belső részeit is. A távhő szolgáltató célja, hogy egy élhetőbb, a fűtési idényben is tisztább levegőjű fővárost alakítson ki, amelyhez elengedhetetlen a szigetszerűen működő hőkörzetek összekapcsolása, vagyis az úgynevezett Fővárosi Hőgyűrű kialakítása. Ez kiemelt szerepet játszik abban, hogy a megújuló energiaforrások részaránya a bruttó végső energiafogyasztásban már 2020-ra az EU által elvárt 13 százalékra, illetve a Magyarország által megcélzott 14,65 százalékra növekedjen.

Budapest is „okosváros” lehet
Modern és folyamatosan fejlődő hőellátási módként a távfűtés az egyik legsokoldalúbb technológia, amely képes igazodni és megfelelni az jövő városainak, vagyis az „okosvárosok” elvárásainak.  Budapest célkitűzés szerint ilyen „okosváros” lenne, és az ehhez vezető út egyik állomása a távhőhálózat fejlesztése. Minden más fűtési mód alkalmazói rossz kompromisszumra kényszerülnek, ezt ismerték fel a lakóparkok tervezői és beruházói is.  Az egyéni fűtési rendszerek helybeni és tisztítatlan kibocsátásával szemben a távhőtermelés – környezetkímélő módon – jellemzően a sűrűn lakott területektől távolabb történik, korszerű, füstgáztisztító berendezések alkalmazásával.

Ha összehasonlítjuk a távhő és az egyedi fűtési módok – például a lakásban vagy a társasházakban működő gázkazánok – költségeit, beleértve a karbantartást és az eszközök időszakos cseréjét is, akkor kiderül, a távhő nem, vagy alig kerül többe, de akár csökkentheti is a háztartások energetikai kiadásait. A FŐTÁV Zrt. egy konkrét, a távfűtés rendszeréhez Budapest belső részén csatlakozott társasház adatain alapuló modellszámítása szerint – az üzemeltetési költségeket, illetve a kazáncserére képzett tartalékot is figyelembe véve – egy átlagos méretű lakásban 3-4 százalékkal is kevesebbe kerülhet a fűtés és a melegvíz-ellátás távhővel, mint gázüzemű kazán használatával. A számítás alapján egy ilyen típusú 45 négyzetméteres lakás távfűtésének havi költsége megközelítőleg 6000 forint, de egy 65 négyzetméteresé sem sokkal több 8000 forintnál, míg a gázköltség mindkét esetben meghaladja az említett összegeket.

Biztonság és árverseny
Az egészségesebb környezet mellett a városi életminőséget javító másik fontos tényező a távfűtés esetén a biztonság. Az egyedi fűtési rendszereknél az elöregedés, illetve az elmaradt karbantartás miatt életveszélyessé válhatnak a füstgázelvezető rendszerek, amelyek egyre több szén-monoxid mérgezést okozhatnak. A távfűtésnél azonban nincs helyi kibocsátás, így nem fenyegeti az otthonokat ez a veszély. Nincs, ami szivárogjon, elégesse az oxigént, szén-monoxidot juttasson a lakótérbe, vagy ha szélsőséges esetekben akár felrobbanjon.

Az ellátásbiztonság kiemelten fontos kérdés, a FŐTÁV többek között ezért is szorgalmazza a fővárosi hőgyűrű kiépítését. Jelenleg kilenc önállóan működő hőkörzet van a nagyobb lakótelepek környékén. A fővárosi hőgyűrű létrehozásával a FŐTÁV Zrt. alapvető célja, hogy ezeket a szigetüzemű részeket stratégiai gerincvezetékekkel kösse össze, és a hőenergia a jövőben a pókhálószerű rendszernek köszönhetően bármelyik pontból bármelyik pontba eljuttatható legyen. Ez javítja az ellátásbiztonságot, hiszen esetleges üzemzavar bekövetkeztekor is folytatódhat az ellátás más forrásból. A FŐTÁV 99,8 százalékban a fogyasztók rendelkezésére áll.

A hőgyűrű projekt emellett egyfajta piaci versenyt is indukálhat a szereplők, illetve az erőművek között. Aki ellát egy hőkörzetet energiával, az jelenleg szabott áron adja az energiát. Amint megoldható ennek az energiának a szállítása, megszűnik az előbbi, szinte monopolhelyzet, és kialakul az árverseny, amelynek hasznát nemcsak a szolgáltatók, hanem a fogyasztók is érzékelhetik majd.