Index Vakbarát Hírportál

KÉSZÍTSÜNK ELŐ TÖBBSZÁZEZER TÁRGYAT KÖLTÖZÉSRE! EZ TÖRTÉNIK MOST A NÉPRAJZIBAN.

Néprajzi Múzeum

2019. június 3., hétfő 12:22 | három éve frissítve

Aki már próbálta, tudja, micsoda munka minden holmit összepakolni, elcsomagolni. Képzeld el ezt a Néprajzi Múzeumban, ahol a tárgyak felbecsülhetetlenül értékesek és pótolhatatlanok. Nitrátos fényképek, 30.000 darabos kerámiagyűjtemény, fonográfhengerek, gyöngyöspárták, afrikai pajzsok, japán legyezők - több, mint 200,000 műtárgy mozdul meg hamarosan. A legújabb kormányrendelet szerint az intézmény 2020 nyarán kell, hogy elhagyja a Kossuth téri épületet.

A Néprajzi Múzeum mai épületét nem csak nagyszabású tárlatai miatt ismerik szerte a világon. A múzeumpalota impozáns belső terei megjelentek többek közt az Evita, a Spy és az Inferno című filmek emlékezetes jeleneteiben is. Azt azonban jóval kevesebben tudják, hogy Európa egyik legkorábbi, 1872 óta működő etnográfiai intézményeként, több költözésen túl, 1973 óta működik a múzeum a korábbi Igazságügyi Palota épületében. A kiemelkedő gyűjteményére méltán büszke, s egyben a megújulásra nyitott társadalmi múzeum első alkalommal költözik a számára tervezett, minden szakmai és látogatói igényt kielégítő új épületbe, ahol a tervek szerint az intézmény kevésbé ismert kincseit is megismerheti a közönség.

Minden megmozdul
A költözés előkészítésének komplex folyamatai feszített munkarendben folynak. Az új állandó kiállítások koncepciójának kidolgozásával, az épülettervezési és kivitelezési feladatokban való szerepvállalással, valamint a gyűjteménygondozással, a nyilvántartással, a revíziókkal mind párhuzamosan foglalkoznak a muzeológusok. Összesen több, mint száz munkatárs munkálkodik azon, hogy a költözés biztonsággal mehessen végbe. Minden műtárgyat kézbe kell venni, megtisztítani, azonosítani, fotózni, akár egy egyedi, óceániai darabról beszélünk, vagy a hatalmas kerámiagyűjtemény több száz bokályáról. A nagyságrendet elképzelni is nehéz: körülbelül 250.000 tárgy kel majd útra – az afrikai törzsi maszkoktól a japán getán át több száz darabból álló ikonosztázon keresztül a papírbetlehemekig. Emellett az archívumi adattárban őrzött milliónyi dokumentum, kép, fénykép és negatív is megmozdul ebben az időszakban.

Digitálisan hozzáférhető
A műtárgyak és az archívum anyagainak digitalizálása a Néprajzi Múzeumban korábban is prioritással bírt, de ebben az időszakban különös jelentőséggel zajlik: egyrészt elsőrendű cél, hogy a bezárás alatt is bárki számára hozzáférést nyújtsanak a nagyszerű gyűjteményekhez, másrészt a biztonságos költöztetés érdekében „kipakoláskor” összevethető lesz a műtárgy a költözés előtt felvett állapotával. Ebben a hatalmas munkában kiemelt feladat a közel 13.000 darabos veszélyeztetett nitrátos fényképállomány digitalizálása. A múzeumi nyilvántartásban ezzel közel 90.000-re növekszik a digitális tételek száma. Hatalmas az anyag, ami hozzáférhető nemcsak a kutatók, de a nagyközönség számára is, ezzel a Néprajzi Múzeum élenjár a múzeumi online jelenlétben. A műtárgyak és fényképek mellett a múzeum Hangtárában több száz magnószalagot és bakelit lemezt digitalizálnak és archiválnak a szakemberek, különlegesség a több mint 4.000 db fonográfhenger, melyeket külön elővigyázatossággal kell költöztetni.

A jelenkorkutatással foglalkozó MaDok-program gyűjteményében a műanyagból készült tárgyak is külön kihívást jelentenek a költözéskor, ugyanis a kémiai eljárással előállított műanyag összetevői idővel gyakran kelnek önálló életre.

A tavalyi évben a biztonságos és hatékony költözést elősegítendő, QR kódokkal kezdték ellátni a műtárgyakat, s decemberig elérték a bűvös 100.000-es számot, ennyi műtárgy várta QR kóddal a költözést. Idén pedig már 164.000 tárgyon van rajta a QR kód! Ezzel a Néprajzi Múzeum a költözés előkészítés nyilvántartási szakaszának háromnegyedénél tart, a terv szerint nyár végére pedig már 90 %-os lesz a készültség.

Tízezer négyzetméter modern raktár
A Néprajzi Múzeum Gyűjteményi Központjának épülete a Városliget szomszédságában két hete került átadásra, az Országos Múzeumi Raktározási és Restaurálási Központ részeként. Az új Gyűjteményi Központban a raktári funkciót hatékony helykihasználást biztosító korszerű tárolási rendszerekkel több mint 10.000 négyzetméteren alakítják ki. Jelenleg Törökbálinton, a Néprajzi Múzeum 3 egységből álló külső raktárbázisán található többek között a teljes bútor és világítóeszköz gyűjtemény, a rítus és szokásgyűjtemény és az egyházi gyűjtemény darabjai, de a mesterséggyűjtemény, építkezésgyűjtemény, közlekedés gyűjtemény tárgyait is itt őrzik immáron három évtizede.  Ezek a műtárgyak mind a Gyűjteményi Központba kerülnek, s ennek érdekében az elmúlt időszakban több mint 13.000 tárgyat készítettek fel a szakemberek a költözésre - komplett vásári lovas körhintát, szövőszékeket, vagy egy fatörzsből kivájt, közel 7 méter hosszú bödönhajót.

Zárva van, de itt van velünk
A Néprajzi Múzeumban a rendhagyó helyzet miatt a szakmai eredmények az eddigiekhez viszonyítva – kiállítások hiányában – más rendszerben válnak hozzáférhetővé: egyfelől kiadványokban, konferenciákon, szakmai és közönség-programokon, másfelől a múzeum online felületein és a közösségi média közegében. A tudományos és közéletben való folytonos jelenlét egyik érdekes példája a Tigris a múzeumban sorozat, ahol a múzeum a LUMEN kávézóval közösen indított beszélgetéssorozatot, melynek célja a könyvek, szövegek és a múzeum közötti izgalmas kapcsolatok felderítése, valamint az olvasás és a múzeumi kritikai műveltség kereteinek szélesítése. Az online jelenlét erősítésére az intézmény Raktártúrák néven filmsorozatot indított, melynek epizódjai az egyes gyűjteményeket, aktuális kihívásokat, izgalmas felfedezéseket mutatják be a költözés előkészítés időszakából. Az első epizód már látható a múzeum Etnotube csatornáján.

További információ: https://www.facebook.com/neprajzimuzeum

Rovatok