A bevitt kalóriáink 40 százalékát a zsír adja, ezzel európai szinten is vezetők vagyunk a zsírfogyasztásban. Ehhez hozzáadjuk a fokozott alkoholfogyasztást és a dohányosok magas arányát a lakosságon belül, és kész is egy szív- és érrendszeri megbetegedésekre hajlamos népesség receptje. Az összes beteg több mint felét teszik ki azok, akik valamilyen keringési rendszerrel kapcsolatos panasszal keresik fel orvosukat, nem csoda, hogy a kardiológusok minden lehetőséget megragadnak a figyelemfelkeltésre.
Míg az Európai Unióban 100 ezer emberből 381-en halnak meg szív- és érrendszeri megbetegedésben, addig Magyarországon kétszer ennyi a keringési rendszer hibájából fakadó elhalálozás. Az ilyen, és ehhez hasonló adatokkal került az ország a legrövidebb életkilátásokkal rendelkező közép-kelet-európai országok közé.
Egy 2015-ös jelentés alapján Európában 85 millió ember szenvedett szív- és érrendszeri megbetegedésben, Magyarországon ugyanebben az évben 80 ezer férfi és 88 ezer női megbetegedést regisztráltak újonnan. 2017-re értük el azt a szintet, hogy az egészségügyi ellátásba kerülők több mint fele már szív-és érrendszeri betegséggel jelentkezik, vagyis minden második ember közvetlenül érintett lett ebben a kérdésben.
A Központi Statisztikai Hivatal évről évre összegyűjti a különböző betegségekhez kapcsolódó betegellátási és halálozási adatokat, melyek évek óta romló tendenciát mutatnak. A legnagyobb problémát a szívelégtelenség okozza, ami bármilyen életkorban előfordulhat, az idő múlásával pedig a különféle rizikófaktorok csak súlyosbíthatják. Lényege, hogy a szív nem képes elegendő mennyiségű vért pumpálni, így nem tudja kielégíteni a szervezet tápanyag és oxigén igényét.
Évente 40 ezer beteg kerül Magyarországon kórházba az egyik leggyakoribb szív- és érrendszeri megbetegedéssel, a krónikus szívelégtelenséggel. Ez igen aggasztó annak tükrében, hogy a kórházi esetek közel negyede egy éven belül visszaesik. Ráadásul, e betegség esetén rendkívül magas a mortalitás is: a betegek fele meghal a diagnózis felállítását követő 5 évben.
A krónikus szívelégtelenség tünetei eleinte nem túl jellegzetesek. A beteg csak azt veszi észre, hogy fáradékonyabb, olykor nehezebben vesz levegőt. A lábszárak vizesedése és a fulladás már komolyabb és egyértelműen keringési problémára figyelmeztető jelek. A betegség lefolyásának részei az időnkénti gyors állapotromlások, amik előrehaladottabb fázisban egyre gyakrabban ismétlődnek, ezzel is rontva a szív funkcióit.
A globális szintű betegségre ugyan nincsen csodapirula, bizonyos gyógyszerek azonban segíthetnek az életminőség javításában, a fizikai és szociális korlátozottság leküzdésében. Kutatások szerint egyes kezelések növelik a betegek hétköznapi aktivitását, vitalizálnak, nem beszélve arról, hogy célirányos terápiákkal akár 20%-kal csökkenthető a kórházba kerülés és a halálozás kockázata is.
Nem véletlen, hogy a Magyar Kísérletes és Klinikai Farmakológiai Társaság is egy, a krónikus szívelégtelenség kezelésére kifejlesztett gyógyszert választott legutóbb az Év Gyógyszere 2018 díj egyik győztesének. A kezelésekben elért áttörés jelentőségét jól mutatja, hogy másik díjazott a krónikus lymphoid leukémia elleni, szintén sokszor reménytelennek tűnő harcban segíti a betegeket.
A szív- és érrendszeri megbetegedések összességében az egészséges életmód követésével előzhetők meg. Habár egyszerűbb munka után elnyúlni a kanapén és két megbeszélés között gyorsétteremben enni valamit, mégis, hosszú távon célravezetőbb változtatni és idejében a tudatosság útjára lépni.