Soha nem lesz ugyanolyan a snapszer többé.

Minden ember életében vannak olyan fordulópontok, amelyek után teljesen máshogyan kezdi el látni a világot. A húsvéti nyuszi nem létezik; ezen valahogy túltesszük magunkat (már a csokitojást tojós rész óta lehetett tudni, hogy valami nem stimmel, nem?). A Mikulás létezésének cáfolata már komolyabb megrázkódtatást jelentett mindannyiunknak, és itt a következő:

a magyar kártyán nem a magyar történelem alakjai láthatók!

Az igazsággal néha egyáltalán nem könnyű szembenézni. A magyar kártya nevét arról kapta, hogy készítője magyar volt, a kártyán szereplő alakok azonban svájci nemzetiségűek. Hogyan lehetséges ez?

A ma is használatos magyar kártyát Európa-szerte ismerik, azonban inkább Tell-kártya, kettős német (Doppeldeutsche), vagy a kártyában használt színeknek megfelelően négy évszak kártya néven lett népszerű.

Története évszázadokkal ezelőtt kezdődött: a magyar kártya a német típusú kártyák közé sorolható, és a 19. század közepén honosodott meg a mai Magyarország területén, ami ekkor az Osztrák-Magyar Monarchiához tartozott. A Bécsből átvett kártyán négy szín volt található, azonban kártyafestője válogatta, hogy milyen szimbólumokkal és alakokkal látja el azokat.

Így alakulhatott úgy, hogy 1835-1836 körül Schneider József kártyafestő műhelyében elkészült az első, a mai formájában ismert magyar kártya. A francia forradalom után, a forradalmak korában egyébként nem volt ritka olyan történelmi alakok feltüntetése a kártyalapokon, akik a szabadság eszméjét testesíthették meg a tömegek számára, így a magyar kártyán Friedrich Schiller 1804-ben bemutatott, Tell Vilmos című drámájának alakjai láthatók.

Bizony: ahogyan Verne Gyula (Jules Verne) sem volt magyar, úgy Tell Vilmos (Wilhelm Tell), Geszler Hermann (Hermann Gessler), Fürst Walter (Walter Fürst) és a többiek sem az országunkból származnak.

A történelmi dráma középpontjában Svájc sikeres küzdelme áll a Habsburg elnyomás ellen, ennek alakjait kártyára festeni a hatalom elleni lázadás egy elég elegáns formája volt Schneider József részéről. Az ébredező nacionalizmus korában valószínűleg szívesebben festett volna magyar történelmi alakokat és lázadókat a kártyákra, azonban az nem ment volna át a bécsi cenzúrán, míg egy neves német darab szereplői nem ütközhettek ellenállásba. Most, hogy megtudtál egy keveset a magyar kártya történetéről, talán te is szívesebben zsírozol, snapszerozol vagy lórumozol majd másokkal. Francia kártyája mindenkinek van, azonban, ha külföldre mész, mindenképpen vigyél magaddal egy pakli magyar kártyát is! Az eredete remek sztori, a vele játszható játékokat mindenki szereti, ráadásul még a budapesti repülőtéren is kapható, egy sor másik, jellegzetesen magyaros ajándékkal és hungarikum termékkel egyetemben.