Az 5G technológia közeljövőben várható elterjedése a mobil és a vezetékes hálózatok szorosabb együttműködését fogja eredményezni.
Bár a távközlési iparágban ma szinte mindenki az 5G néven ismert mobiltechnológia elterjedését várja, kevesebb szó esik arról, hogy ez milyen feladatokat ró a vezetékes gerinchálózatokra. De ha eltekintünk az 5G kapcsán várható újabb adatmennyiség- és adatforgalom-robbanástól, a felhasználói trendek ettől függetlenül is felértékelik a jövőálló vezetékes hálózatokat.
A legújabb generációs beltéri vezeték nélküli rendszerek megjelenése, - a wifi 6 már 10Gbit/s sebességre képes,- is az adatmennyiség és az adatforgalom megsokszorozódását fogja hozni. Eközben a végponti sávszélesség is gyors tempóban növekszik. A jelenlegi 37 Mbit/s átlagos magyar és régiós letöltési sebesség a 20-as évek közepére, az előrejelzések szerint felmegy közel 100 Mbit/s-ra. Ráadásul a 2020-as évek közepén már érkezik a wifi 7 (30 Gbit/s) is, - aminek hatékony kihasználásához viszont már elengedhetetlen lesz, hogy a hátterében egy stabil vezetékes, optikai alapú infrastruktúra álljon rendelkezésre.
A korszerű optikai alapú rendszerek még jó ideig kellő tartalékot jelentenek: A távközlési kábelek egyetlen szálpárján másodpercenként 10-20 terabit adat is átvihető. Mivel az optikai hálózatok létesítése igen költséges beruházás, ezért manapság ezekből városi területeken nem is a megszokott 24-48 szálat fektetik le, hanem akár 288 szálat is elhelyeznek egy-egy kábelben. Sőt, akár több kábel is futhat egy nyomvonalon. Így még sokáig az optikai adatátvitel marad a távközlési gerinchálózatok elsődleges technológiai alapja.
Az 5G nemcsak a mobilhálózatokban hoz változást, a vezetékes infrastruktúrát is intenzíven fejleszteni kell. Sokkal szorosabban együttműködik majd a két távközlési technológia, mint eddig. Az elképesztően nagy adatforgalom miatt például sokkal több mobil bázisállomást kell bekötni az optikai hálózatba amellett, hogy a bázisállomások számát is jelentősen növelni kell. A városokban 70-80 százalék fölé kell emelni az optikai összeköttetéssel rendelkező mobil adótornyok arányát, átlagosan pedig legalább 50 százalékot kell elérni.
Ahhoz azonban, hogy ez négy-öt éven belül be is következzen, a jelenlegi fejlesztési ütemet jelentősen fel kell gyorsítani. Ez azonban megkérdőjelezi a klasszikus infrastruktúra versenyt, ezt az alkalmazások versengésének kell felváltania. Az 5G gyors terjedéséhez szükség lesz tehát a hálózati együttműködésekre, az érintett szereplők közötti összehangolásra, ellenkező esetben például nem térülnek meg a beruházások, nem igazolódnak az üzleti modellek. Ez főleg a kontinensünkön kulcskérdés, ahol sokszorta nagyobb a piaci szereplők száma, mint az USA-ban, vagy Kínában. Más dimenziójú is lesz az együttműködés, de fontos, hogy piaci alapú legyen, ne tartalmazzon versenytorzító elemeket. A körvonalazódó piaci helyzetben beruházóként is felértékelődnek az olyan neutrális szolgáltatók, mint az Invitech. A mobilpiac végfelhasználói szegmensében közvetlenül nem érintett vállalkozások létesíthetnek például egy jövőt álló hálózati kapcsolatot a mobil adótornyokhoz akár úgy is, hogy mindegyik szolgáltatónak bérbe adják, hasonló kondíciókkal.
Az államnak pedig akkor célszerű közvetlenül is szerepet vállalnia, ha például olyan földrajzi területekről van szó, ahol a beruházás tisztán üzleti alapon nem térülne meg. Emellett az állam elsődlegesen azzal tudja segíteni a beruházások felpörgetését, hogy olyan szabályozási környezetet alakít ki, amely minél jobban elősegíti az infrastruktúrális fejlesztéseket, helyzetbe hozza a fejleszteni kívánó cégeket.