Miért drog a vállalkozói lét, miért fontos megállapítani, hogy pontosan milyen kultúrában működik egy cég, mennyiben járulhatnak hozzá a mentorok egy startupper sikeréhez és milyen veszély fenyegeti a startup-ökoszisztémát – többek között ezekre a kérdésekre is választ kaphattak a 4. UNIQA Money Lounge résztvevői.
A startupperek az új rocksztárok – kicsit talán túlzásnak tűnik ez a kijelentés, de az elmúlt évek trendjei alapján egyértelmű, hogy világszerte fiatalok millióiban – és talán rengeteg kevésbé fiatalban - fogalmazódik meg a gondolat, hogy ő is építhetne egy sikeres startupot. Persze tuti sikerrecept nincs, és még egy nagyon jó ötlet esetében is előfordulhat, hogy egyáltalán nem fut be, vagy esetleg más ér el vele eredményeket, de szerencsére már itthon is vannak olyanok, akiktől érdemes lehet tanulni.
Legyél mérnök
A vállalkozás drog – ha valaki egyszer csinálta, nem igazán lehet abbahagyni, nehéz visszatérni a hétköznapi életbe
- állítja Szőke Márton, aki igazán tudja, hogy miről beszél, hiszen több céget is alapított, amelyek közül a Yahoo-nak eladott IndexTools bizonyult a legsikeresebbnek, most pedig befektetőként igyekszik megtalálni a jövő nagy sztorijait. Tapasztalatairól az UNIQA Money Lounge rendezvénysorozatának negyedik, a startupokat középpontba helyező eseményén számolt be, megemlítve többek között, hogy mennyire megváltoztatja az ember személyiségét, ha sok éven keresztül végigvisz egy vállalkozást. A sikerhez Szőke Márton szerint nem feltétlenül briliáns ötletre van szükség, hanem olyan problémát kell találni, ami valós, meg lehet oldani és még tíz év múlva is lehet majd keresni ezzel – no meg persze kőkeményen kell dolgozni. Nagyon jól jön az is, ha van egy alapítótárs az ember mellett, és a talán legmeglepőbb jó tanács, ami abból adódott, hogy sokszor úgy érezte, nem ért semmihez: ha valaki vállalkozást akar csinálni, akkor legyen mérnök, vagy legalább barátkozzon olyanokkal, akik azok.
A csapatépítés fontosságát, illetve a mentorok támogatásának jelentőségét is kiemelte André Francois, aki egyszerre három cégben is érdekelt, köztük a Happy at Work nevű startupban. A svéd-francia származású startupper a Money Lounge-on tartott előadásában kiemelte azt is, hogy érdemes minél jobban keverni kor és nem szerint is a vállalatnál dolgozókat és folyamatosan kell tanulni azt, hogyan lehet irányítani, motiválni az embereket.
Kulturális dimenziók
Azt, hogy egy startup, vagy bármilyen más vállalkozás mennyire lesz sikeres jelentős mértékben meghatározza az is, hogyan tud saját belső kultúrájával alkalmazkodni annak a társadalomnak a kultúrájához, amelyben tevékenykedik.
A vállalaton belüli kommunikáció sokszor azon bukik el, vagy attól lesz sikeres, hogyan kezeljük a kulturális kérdést. Jobban meg kell értenünk önmagunkat, a kommunikáció mibenlétét, azt, hogy hogyan működik a közös munka és hogyan beszélünk egymással
- mutatott rá Komár Zita, a Budapesti Corvinus Egyetem Marketing és Média Intézetének munkatársa. A szakember Geert Hofstede holland szociálpszichológus még az 1980-as években indult és kisebb-nagyobb intenzitással azóta is tartó kutatássorozatát és annak főbb megállapításait ismertette a Money Lounge-on. Érdemes alaposabban megismerkedniük a startuppereknek is a kulturális dimenziókkal – amelyekből Hofstede összesen ötöt határozott meg – és azzal, hogy az egyes országokban ezek közül melyek érvényesülnek erősebben, hiszen ehhez kell alkalmazkodniuk a cégeknek is, különben elbuknak.
Nem árt, ha tudjuk, a saját szervezetünk hogyan, hol működik, kik alkotják. Ehhez az első lépés, hogy tudjam magamról, milyen kultúrával rendelkezem, és a szervezet milyen környezetben tevékenykedik. Aztán lehet megérteni a partnert, vagyis szert tenni az interkulturális kompetenciára. Ez a fajta megértés a vállalatok életében is olyan jelentős lehet, mint az egyes személyekében
- hangsúlyozta Komár Zita.
Speciális helyzetben
Különleges helyzetben van a céges kultúra szempontjából az UNIQA hiszen egyszerre van jelen a nagyvállalati mentalitás és a startupos hozzáállás a CHERRISK révén – erről már Kurtisz Krisztián, a két cég ügyvezetője beszélt az előadásokat követő kerekasztal-beszélgetés során. A cégvezető a CHERRISK kapcsán saját tapasztalatokról is beszámolt azzal kapcsolatban, hogy milyen kihívást jelenthet a kulturális különbség, amikor más országban indítanak üzletet.
Külföldön is el akarunk indulni a CHERRISKkel és már a jogi előkészítés során döbbenetes volt, hogy mennyire más a kommunikáció az ottani jogi céggel, mint Magyarországon. Már létrehoztunk egy kis csapatot is az új piacon és azt kell mondjam, akadtak kihívások a velük való kommunikációban is - fűzte hozzá Kurtisz Krisztián.
Az UNIQA és a CHERRISK vezetője szerint egyébként jelenleg túl sok pénz áramlik a startup ökoszisztémába, a nagyvállalatok öntik a pénzt a startupokba, azonban 1,5-2 éven belül eljöhet az „igazság pillanata”, ahogy fogalmazott és gyökeresen megváltozhat az egész szektor.
Máshogy látja a helyzetet Bálint Viktor, a CodeCool alapítója, aki szerint a pénz nagyon fontos összetevője a mostani pezsgésnek, hiszen az elérhető források sok átlagos ember számára is megnyitják az érvényesülés lehetőségét.