Bioszappan, ökopark, bio-ételek és ökoház... Az utóbbi években újabb és újabb fogalmakkal kell megbarátkoznunk, hiszen manapság az egyik legdivatosabb téma az egészség és a természetes anyagok újbóli felfedezése, illetve használata. De vajon, hogyan hat a közérzetünkre, egészségünkre és a teljesítőképességünkre az az épített környezet, melyben életünk legnagyobb részét töltjük?

VIVA kutatópark

Az előzőekben feltett kérdések már hosszú évek óta meghatározzák a Baumit termékfejlesztési koncepcióját. A VIVA kutatópark létrehozásával a Baumit Európa legnagyobb, az építőanyagok összehasonlítását célzó kutatási projektjét kezdte meg azért, hogy a különböző építőanyagokat és azok kombinációit az egészségre gyakorolt hatásuk szempontjából hasonlíthassa össze. Ausztriában, a Friedrich Schmid Innovációs Központ melletti területen 13 - különböző építési módokkal és különböző rétegrendekkel épült - kutatóház működik a legkorszerűbb merőműszerekkel felszerelve. A felhasznált építőanyagok és a belőlük kialakított rétegrendek a manapság leginkább alkalmazott technológiai megoldások közül kerültek kiválasztásra.

A kísérleti házakban a szokásos felhasználói viselkedést szimulálják, például a szellőztetési szokásokat és a fürdésből, főzésből adódó páraterhelést. Minden épületben 33 különböző érzékelő található, melyek számos fizikai és kémiai paramétert rögzítenek éjjel-nappal. Az adatokat folyamatosan rögzítik, és rendszeres időközönként kielemzik.

A mérési adatok elemzését és az abból levonható következtetések összeállítását olyan elismert külső vizsgáló intézetek végzik, mint például az Osztrák Épületbiológiai és Építésökológiai Intézet (IBO), az FH Burgenland és a Bécsi Orvosi Egyetem. Az eddig megismert eredmények alapján kijelenthetjük, hogy lakó környezetünket csak akkor tehetjük valóban egészségesebbé, ha pontosan tudjuk, hogy a felhasznált építőanyagok milyen hatással vannak az életminőségünkre.

Természetes lakóklíma és az egészséges lakótér

Napjainkban egy ember naponta kb. 13,5 kg beltéri és 1,5 kg friss kültéri levegőt lélegez be (ez kb. 10.000 liter!), ezért könnyen belátható, hogy a belélegzett levegő minősége mennyire fontos. A páratartalom, a levegő tisztasága és hőmérséklete döntően befolyásolja az életminőségünket, és így az egészségünket is.

A fokozódó hőszigetelési igények együtt járnak azzal, hogy egyre légtömörebb szerkezetek határolják a lakótereket. Annak érdekében, hogy a beltéri levegő minősége ne legyen egészségünkre negatív hatással, ma sokkal gondosabban kell megválasztani a felhasznált építőanyagokat, melyek – mivel a közvetlen közelükben éljük le az életünket – döntő hatással lehetnek az egészségünkre.

Egy átlagos, városi ember az élete 90%-át zárt térben tölti. Ezért különös figyelmet kell fordítani a falakra és a beltéri klímára. A korszerű nyílászárók és légtömör szerkezetek alkalmazása, - elégtelen szellőztetéssel kombinálva - a kibocsátott kémiai és biológiai anyagok felhalmozódását eredményezheti a helyiségek levegőjében. Ennek elkerülése érdekében a fokozott szellőztetés mellett az alacsony kibocsátású építési termékek használata is egyre fontosabb.

Egészséges építőanyagok

A korszerű épületek légzáró szerkezeteinek köszönhetően a szennyező anyagok hosszabb ideig maradnak a belső terekben. A mai épületek természetes légcseréje (filtráció) sokkal alacsonyabb, mint a régebbi építésűeké. A modern épületek tervezésekor, engedélyezésekor éppen ezért sokkal magasabb követelményeket támasztanak az építőanyagokkal szemben, mint korábban.

Különösen fontos hát, hogy olyan anyagokat válasszunk a lakóterek határoló szerkezeteihez, melyek mentesek az egészségre káros szennyező anyagoktól, ásványi alapúak és jó páraáteresztők. A Baumit kutatásainak fókuszában hosszú évek óta az ilyen, az egészséges beltéri levegőt biztosító anyagok fejlesztése áll. A lakóklímát döntően befolyásoló legfontosabb három tényező a következő:

1. Páraszabályozás

A mész-kötőanyagú vakolatok külső 1-2 cm-es mélységükben képesek arra, hogy a helyiségben időnként jelentkező többlet-páramennyiséget felvegyék és raktározzák. A Baumit Klíma termékcsalád egyes elemeiből (Klima MPI, Klima White és Klima Uni vakolatok, a Klíma Glett, a Klima Spachtel tapasz és a Klima Color festék) elkészített rétegrend szárazabb összetételű levegő esetén az elraktározott páramennyiséget ismét leadják a belső tér felé, ezáltal nagymértékben hozzájárulhatnak a közel állandó relatív páratartalom kialakításhoz és megtartásához. A Baumit open homlokzati hőszigetelő lemezek egyesítik a polisztirol és az ásványgyapot előnyös tulajdonságait és a hagyományos EPS lemezekhez képest körülbelül háromszoros páratechnikai biztonságot jelent alkalmazásuk.

2. Tiszta levegőt!

A szoba levegőjének tisztaságát három tényező határozza meg. A fizikai paraméterek (páratartalom, hőmérséklet, légmozgás, a légcsere, a szállópor-koncentráció, a zajok, a megvilágítottság, az elektroszmog stb.), a biológiai összetevők (penész, vírusok, baktériumok stb.) és vegyi anyagok (VOC, lágyítószer, illatanyagok stb.) jelenléte. Ezek jelenléte, illetve a megjelenésük kockázata csökkenthető vagy megszüntethető a megfelelő építőanyagok kiválasztásával.

3. A jó közérzet titka – egyenletes hőmérséklet

Az évszakoktól függően egy helyiség hőmérsékletét a fűtés, a szellőztetés és/vagy a hűtés határozza meg. A lakóhelyiségek léghőmérséklete általában 20 °C és 22 °C között kellemes, de a hálószobában a 17 °C és 18 °C közötti hőmérséklet az ideális. A személyes komfortérzet azonban szubjektív és személyfüggő. A tényleges hőmérséklet érzete általában valahol a falak felületi hőmérséklete és a léghőmérséklet között található. Nyáron, nagy hőség idején általában a magasabb hőmérsékleteket is tolerálni tudjuk.

A hőérzetet jelentősen befolyásolják a felületi hőmérsékletek. Ezen a falfelületek, a padló és a nyílászárók felületének, illetve a radiátorok hőmérsékletét értjük. A hideg falakból áradó, húzó hideg kimondottan kellemetlen érzés. Ezt a jelenséget azonban a külső oldali hőszigetelés megszünteti, ezáltal teszi kellemesebbé és egészségesebbé a helyiség komfortját. Általános tapasztalat, hogy amennyiben a felületi hőmérséklet és a léghőmérséklet közötti eltérés 3 °C-nál nagyobb, az minden esetben kellemetlen érzést vált ki a helyiségben tartózkodókból.

Összefoglalásképpen elmondhatjuk, hogy az építőanyagok és az építési módok az elmúlt évtizedekben tapasztalható robbanásszerű változása és a választható lehetőségek számának növekedése minden építtetőt jóval több választási lehetőség elé állít. Nem mindegy azonban, hogy miből építjük fel otthonunkat, milyen megoldásokat és anyagokat választunk. Kis odafigyeléssel azonban sokat tehetünk azért, hogy a lakótereinket határoló szerkezetek az egészséget, a természetes lakóklímát – és így a komfortérzetünket biztosítsák.