A légzés magától értetődő folyamatára fel sem figyelünk amíg problémamentes.
Abban az esetben, ha a levegővétel akadályoztatva van, kellemetlen, fulladásszerű állapot, vagyis légszomj lép fel. A koronavírus-fertőzés, ahogy más hasonló betegségek, súlyosabb esetben tüdőgyulladást okozva roncsolják a tüdő szöveteit. Prof. Dr. Strausz János, a Budai Egészségközpont pulmonológus, onkológus szakorvosa, az MTA doktora a légszomjat mint tünetet és az ezt kiváltó betegségeket ismerteti, továbbá azt is tisztázza, hogy okozhat-e a maszk oxigénhiányos állapotot.
A légzőrendszer betegségei
A légcsere, vagyis az oxigén felvétele és a szén-dioxid leadása, elsődlegesen a tüdőben zajlik. A véráram és a vörösvértestek feladata a felvett oxigén és a termelődött szén-dioxid szállítása a tüdő és a szervezet többi része között. Nyugalmi állapotban percenként 12-16-szor veszünk levegőt. Azonban a légzés nehezítettségekor ez a szám emelkedik. A légszomj krónikus fennállása esetén az ajkak, körmök elkékülnek, a pulzusszám emelkedik és a légzőizomzat fokozott működése figyelhető meg. Kezdetben a légszomj csak terheléskor lép fel, később a tünetek nyugalomban is jelentkezhetnek.
Számos megbetegedés okozhat nehézlégzést. Előidézheti a légutak beszűkülése – orrdugulás, asztma, COPD (magyarul krónikus obstruktív légúti betegség) –, a légutakat szűkítő daganat, továbbá a légzőfelület csökkenése, például tüdőgyulladás, tüdőtágulat, tüdőfibrózis, mellkasi/hasi folyadék felhalmozódása vagy tüdődaganat. Ezenkívül, a keringési rendszer megbetegedései (például szívelégtelenség) vagy a vérképző rendszer betegségei (például vérszegénység) esetén is felléphet légszomj. Nehézlégzéses tüneteket tehát nemcsak tüdőbetegségek okozhatnak, hanem szinte mindegyik létfenntartó szervünk (szív, máj, vese, agy) előidézheti ezeket, ha oxigénhiányos állapotba kerül; valamint az ideg- és pánikbetegségek is hasonló tünetekhez vezethetnek.
Személyre szabott diagnózis és kezelés
A nehézlégzés objektív mérésére nincs megfelelő módszer. Szubjektív skálák, a tünetek/panaszok, illetve a következmények megítélése segíthet a légzési nehezítettség pontosabb meghatározását. A kivizsgálás során a kórelőzmények felvétele történik: nyugalomban vagy terheléskor jelentkező légszomj, az állandóan fennálló vagy rohamokban fellépő tünetek/panaszok rögzítése fontos. Alapvetően lényeges azt is tisztázni, hogy a légzési nehezítettség kilégzéskor vagy belégzéskor jelentkezik-e. A fizikális vizsgálat, légzésfunkciós mérések, vérgázanalízis és a radiológiai vizsgálatok sokszor valószínűsítik a diagnózist. A pontos kiváltó ok megállapítása gyakran igényel többszakmás (pulmonológus, radiológus, fül-orr-gégész, kardiológus, gasztroenterológus, hematológus, ideggyógyász, infektológus) összefogást.
A légszomj kezelése a kiváltó megbetegedés diagnózisától, illetve súlyosságától függ. Az alapbetegség hatékony kezelése (tüdőgyulladás, asztma, COPD, kardiológiai és hematológiai kórképek) önmagában a nehézlégzés megszűnését eredményezheti. Tüneti, hatékony kezelést jelent az oxigén maszkon vagy orrszondán keresztüli bevitele, mely az akut fázison átsegítheti a beteget, krónikus állapotokban pedig az életminőség jelentős javulását eredményezheti.
Tévhit, hogy a maszk oxigénhiányos állapotot idéz elő?
A rendeltetésszerűen viselt maszk sokak számára bosszúságot okoz, sőt, néhányan arra panaszkodnak, hogy nem kapnak benne levegőt. Mégis egyértelműen tévhit, hogy a maszk oxigénhiányos állapotot idézne elő. Gondoljunk csak a 8-10 órás orvosi műtétekre, ahol az operáló orvos természetesen maszkot visel, és a beavatkozás során végig erősen kell koncentrálnia. De a símaszkot hordó sportoló sem mutatja az oxigénhiányos állapot tüneteit. Egy tudományos szaklapban megjelent vizsgálat folyamatos oxigénellenőrzés alatt mutatta ki, hogy a maszkot viselő futó nem kerül oxigénhiányos állapotba. A hypoxia (oxigénhiányos állapot) valódi tünetei függenek a kialakulás gyorsaságától (pl. fulladás, illetve lassan kialakuló oxigénhiány). A fokozatosan kialakuló kórkép tünetei közé tartozik a koncentrációs képesség csökkenése, az álmosság, a látászavar, a fejfájás, a hányinger, az ájulás, az epilepsziás roham, valamint a végtagok lehűlése és elszíneződése (cyanosis).
Influenza, tüdőgyulladás vagy koronavírus?
A betegségek kezdeti fázisában az influenza, a tüdőgyulladás és a koronavírus tünetei nagy mértékben hasonlítanak egymásra. Megnehezíti a pontos diagnózis felállítását, hogy nem mindegyik tünet jelentkezik kötelező jelleggel egyik betegség esetén sem. Látogasson el a Budai Egészségközpont weboldalára az influenza, tüdőgyulladás és koronavírus tüneteit összehasonlító infografikáért.