Érzékelhetően nagyobb egészség- és környezettudatosságot tanúsítanak az ezredforduló környékén született fiatal felnőttek, mint az idősebbek – derül ki egy friss, reprezentatív kutatásból*. Az életminőségben perdöntő tényezővé vált a megfelelő minőségű, szennyezőanyagoktól mentes levegő, amely a klímavédelemben is megkerülhetetlen.

Bolygónk tíz lakójából mindössze egy annyira szerencsés, hogy olyan helyen él, ahol megfelelő a levegő minősége. A természeti értékek rovására zajló városiasodás, a sokszor erőltetett ütemű iparosítás, a természeti erőforrások hosszú távú következményekkel nem számoló felélése egyaránt közrejátszik abban, hogy a földi populáció 90 százaléka szennyezett levegőt lélegez be az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint.

A légszennyezés legártalmasabb megjelenési formája a szálló por. Egy Kínában végzett, több évet átfogó kutatás azt derítette ki, hogy átlagosan hét hónappal rövidíti meg a várható élettartamot, ha köbméterenként 10 mikrogrammal emelkedik a szálló por mennyisége. Az eredmények alapján globális interaktív térkép is készült, amelynek fő tanulsága, hogy a Föld lakóinak mintegy hatvan százaléka él olyan helyen, ahol kétszer magasabb a levegő szálló por koncentrációja a WHO által egészségesnek ítélt szintnél.

A nem megfelelő levegőminőséghez az is hozzájárul persze, hogy világszerte mintegy 1 milliárd ember hódol a dohányzás egészségügyi kockázatokkal járó, káros szenvedélyének. Ám napjainkban jelentős változások zajlanak a dohányiparban, amelynek jövőjét az innováció határozza meg a füstmentes technológiák térnyerésével. Azért is fontos ez, hiszen egy a közelmúltban, a 25-45 éves korosztályból álló úgynevezett szendvicsgeneráció tagjai körében végzett kutatásból* kiderült, hogy az aktív fiatal felnőtteket erőteljesen megosztja az ártalomcsökkentés és a tudatos életmód felé történő elmozdulás: a megkérdezetteknek szinte pontosan a fele választaná az egészségesebb ételt az inkább finommal szemben, az alkoholtartalmú italt az alkoholmentessel szemben és ugyanez az arány tapasztalható a hagyományos és a füstmentes dohánytermékeket választóknál is. Jól látható tehát, hogy megvan a fogyasztói igény a dohányzás füstmentes módozataira a hagyományos cigaretta helyett, de fontos megjegyezni, hogy ezek a termékek sem kockázatmentesek, nem leszokást segítő- vagy helyettesítő eszközök, és függőséget okoznak. Az ártalomcsökkentés leghatékonyabb módja, ha egyáltalán nem fogyasztunk nikotin- és dohánytartalmú terméket, azonban ha ez valamiért mégsem sikerül, akkor egyes füstmentes termékek használatával a hagyományos dohánytermékekhez viszonyítva alacsonyabb károsanyag-kitettség érhető el.

A cikk megrendelője a BAT Pécsi Dohánygyár Kft.

* A 25 és 45 év közöttiekre kiterjedő, átfogó, ezer fős mintán és online zajlott generációs kutatás nemre, életkorra, iskolai végzettségre, településtípusra és régióra nézve egyaránt reprezentatív.