Elhagyott kőbánya és gimnáziumi tornacsarnok ugyanúgy erősítheti egy-egy színházi előadás művészeti értékét, mint egy borászat arborétuma, vagy egy erdőszéli tisztás, de a konvencionálisabb helyszínek is újszerűen lesznek az előadások részei – vallja a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa színházi programsorozatának szervezője. Június 14-én felnőtteknek szóló bábszínházzal kezdődik a veszprémi Agórában a sorozat - és Háy drámája katartikusnak ígérkezik.

Szeretnénk, ha a színházi előadások látogatása nem csupán egy szűk, az adott művészeti ág iránt egyébként is érdeklődő társadalmi kör számára lenne természetes elfoglaltság, hanem egy lényegesen szélesebb réteg ismerné fel, hogy a világ és az ember megismerésének, valamint egy minden szempontból prosperáló társadalom kialakításának egyik kulcsa lehet a drámaművészet

– mondta a projektről Varga Richárd, a VEB 2023 EKF kulturális projektmenedzsere. 

Célunk, hogy izgalmas, sokszínű előadásokkal töltsük meg Veszprém és a régió utcáit, tereit, kapualjait és tulajdonképpen bármilyen területet, ahol egy adott darabot elő lehet adni. Egyrészről ki szeretnénk vinni a színházat az emberek közé, másrészről pedig lehetőséget szeretnénk biztosítani a különböző színházi műfajok bemutatására, valamint a fiatal alkotók vagy alkotócsoportok régiós bemutatkozására is.

Az előadássorozat 2022. június 14-én indul Háy János Apa lánya című darabjával, a Budapest Bábszínház produkciójával, amely alkalom esetén sokkal inkább a darab, semmint a helyszín lesz rendhagyó.

Belökött a cellába és rám zárta az ajtót. Visszakerültem a legszűkebb helyre, aminél csak a test szűkebb, a testnél pedig a saját tudatunk, aminek falait senki nem tudja áttörni...Nincs kiút a tudat fogdájából.

Az Apa lánya felnőtteknek szóló előadás, egy monodráma, melyet Irena Sendler élete inspirált. A lengyel ápolónő 2500 gyereket mentett ki a varsói gettóból: altatót adott be nekik és koporsókban csempészte át őket a fal másik oldalára. Emberek sorsáról kellett döntenie, arról, hogy meddig tetszhalottak, és mikor lesznek újra élők. Éppen úgy, ahogy a bábművészetben: ha mozgatunk egy figurát, aztán elengedjük, akkor úgy néz ki, mintha nem lenne benne élet. Amikor újra hozzáérünk, él, mozdul. Az már rajtunk áll, hogy mikor mozdítjuk meg újra, mikor adunk neki életet.

Hoffer Károly rendező és Pallai Mara színész az előadást megelőzően közösen kutatta Irena Sendler életét, akinek kivételes tetteiről a magyar források keveset tudnak, így a páros francia dokumentumok feldolgozásával jutott el a teljes történetig. Az alapanyagból Háy János írt színdarabot, amely az általános emberi kiszolgáltatottságról szól a mindenkori háborús helyzetben, egy nő személyes történetén keresztül, akire hatnak a körülmények, de leginkább magával van elszámolnivalója.

Amikor elkezdtünk dolgozni Háy Jánossal, tudtuk, hogy semmiképp sem szeretnénk dokumentarista darabot létrehozni. Azokat a dilemmákat, helyzeteket szerettük volna megmutatni, amivel egy keresztény hitét megélő nő találkozik, amikor a háború borzalmaival szembesül. Bár csodálatos, hogy 2500 gyereket tudott megmenteni, minket az is foglalkoztatott, vajon mi történik akkor, ha valami mégsem sikerül? Ha akaratán kívül nem tud eleget tenni a saját elvárásainak? Szívbemarkoló történetről van szó, ami elsősorban érzelmeinken keresztül fogadható be.  A darab egy vallatószobában játszódik. Háy János mondta, hogy az ember teste pontosan olyan, mint egy cella, és a lelkünk, a személyiségünk ide van bezárva. Ezt testesíti meg a cellává alakított színpadi tér is.

– mondja Hoffer Károly.

A darab nem Irena Sendler története, nincs nevesítve az előadásban. Élete ihletforrásként szolgál egy általánosabb történet kifejtésére, melynek főszereplője a börtönben töltött napjairól mesél és emlékképekben, bábok segítségével eleveníti fel az átélt eseményeket.

Talán sosem volt még annyira aktuális ez a darab, mint most. A koronavírus-járvány után egy valós háborús helyzetet élünk meg, és ezek a szituációk szépen lassan bekúsztak a darab szövege alá is. Sokkal jobban lehet azonosulni a mondanivalóval most, mint három évvel ezelőtt.

– mondja Pallai Mara, aki a rendhagyó monodráma főszereplőjeként tíz-tizennégy személyiségbe bőrébe is belebújik egy előadás alatt.

A monodrámában a színész egyedül van a színpadon, kizárólag az ő energiái viszik a darabot és ő határozza meg az előadás ritmusát.  Ez a bábszínház erősen technikai jellege, szükséges osztott figyelem miatt egészen különleges alkotófolyamattá válik  előadásban ebben a műfajban.

 - teszi hozzá. 

Az előadásra regisztrálni az alábbi linken lehet:

Rendhagyó terek | Veszprém-Balaton 2023 (veszprembalaton2023.hu)

Találkozzunk június 14-én Veszprémben, az Agóra Színháztermében 19:00 órakor.