A Pallas Athéné Könyvkiadó legfrissebb kötete az Így lehetsz coach! című nemzetközi sikerkönyv magyar nyelvű változata.

A coaching nem arról szól, hogy az okos coach megmondja, mi kell az ügyfélnek, hanem egy olyan támogatói folyamat, amely segít kibontakoztatni a tehetségét, hogy eredményesebb és sikeresebb legyen.

– mondja Ábri Judit mestercoach, a Henley Business School tanára, a Coaching Határok Nélkül alapítója, a kötet társszerzője.

Ön a magyar kiadásban lett a szerzőtársa Jonathan Passmore-nak és Tracy Sinclairnek. Milyen volt a közös munka velük? Ki mit tett a kötetbe?

A közös munka időeltolódásban történt, ők 2019-ben, én pedig 2022-ben dolgoztam a köteten. Jonathan Passmore pszichológus professzor – akit a világ 10 legjobb professzionális coachaként tartanak számon – a coachinggal kapcsolatos nemzetközi tudományos kutatások eredményeit hozta, Tracy Sinclair vezetői coach és tanácsadó pedig a praktikus ismereteket. Az ICF (International Coaching Federation) hajdani elnökeként egészen közelről ismerte az ICF-kompetenciákat és az egész minősítési rendszert, melyet a coach szakma ma a világon alkalmaz. Az én feladatom az volt, hogy ezt a nemzetközi szakmai irányvonalat elhozzam Magyarországra, közérthetően, olvasmányos módon, és a három év alatt történt változásokkal frissítsem az eredeti kiadást.

Mivel érdemelte ki a könyv a „nélkülözhetetlen ICF-kézikönyv” alcímet?

Ez az első olyan könyv, amely az ICF jóváhagyását élvezi. Sorra veszi azokat a meghatározó elemeket, amelyek a coachingot szakmává teszik. Így például a coach kompetenciákat, a működés eszközrendszerét, tisztázza a kapcsolódó fogalmakat, lefekteti az etikai szabályokat és még sorolhatnám. Rövidebben fogalmazva: szabványba foglalja a szakmai tudást. Komoly igény volt már erre, ugyanis nagyon sok „coachguru” működik, mindegyik a saját gyakorlatát hirdeti, ám ezek csupán egy-egy irányzatot jelentenek. E környezetben a komplex tudást igénylő, ICF-szabványok mentén történő vizsgáztatás egyre inkább megkerülhetetlenné válik.

A szakmává érési folyamat már évek óta zajlik a coaching területén: az 1995-ben alakult nemzetközi coachszövetség (ma coachingszövetség, ICF) is egy organikusan fejlődő szervezet, amely az összegyűlt tapasztalatok alapján, ha kell, újradefiniálja saját magát is, a szakmaiságot is. Több mint 50 ezer nemzetközi minősítéssel rendelkező coachot tömörít.

A könyv meghatározása szerint mi a coaching?

A coaching nem arról szól, hogy az okos coach megmondja, hogy mi kell neked! Ez egy olyan támogatói munkafolyamat, amely segít kibontakoztatni az ügyfél tehetségét, hogy eredményesebb, sikeresebb legyen, és jobban érezze magát a bőrében. A coach támogat, kísér, figyel, és nemcsak kérdez, hanem a jelenlétével is hat. Megfigyeléseit pedig megosztja az ügyféllel, aki ezáltal újabb impulzusokat kap, amelyek a megoldás felé vezetik.

Mit kell tudnia ehhez a munkához a coachnak?

A legfontosabb az önismeret, mert ha tisztában van önmagával, akkor tudja a határait is. Szintén alapvető, hogy a legjobb formában legyen jelen a coaching során, semmi ne korlátozza a figyelmét.

A könyv kiemelten foglalkozik az önreflexióval is. Azzal, hogy amikor van időnk – és kell, hogy legyen időnk! –, gondolkozzunk el saját magunkról, az életünkről. Csak ha mi magunk is szánunk erre időt, akkor várhatjuk el az ügyféltől ugyanezt. Tehát a munkánkat is folyamatosan elemeznünk kell annak érdekében, hogy miként tudunk még jobb támogatást adni az ügyfélnek. Mi a jelenből dolgozunk a jövő felé.

Nagyon fontos a folyamatos tanulás is. A kedvenc mottóm: nem az számít, hogy egy coach mit tanult a múltban, hanem az, hogy most, a jelenben mit tanul.

Működik-e Magyarországon az ICF hármas minősítési rendszere?

Igen, működik! A kezdő ACC szinthez 100, a profi PCC-hez 500, a mester MCC-hez pedig 2500 coach munkaóra az alap, ezután következik az ICF minősítése. Azon dolgozunk mi, magyar ICF-coachok, hogy a nyugati standardot itthon is elterjesszük. Természetesen ehhez az is kell, hogy maga az ügyfél is várja el ezt! Ha nincs meg az ismeretük, hogy mi a coaching, ha nincs meg az igényük, hogy nemzetközi szintű profi coachokkal dolgozzanak, akkor persze nem sokra megyünk. Ez egy folyamatos tanulás: edukáljuk a coachokat, hogyan képezzék magukat, és az ügyfeleket is tájékoztatjuk arról, mi is a coaching, mit várjanak el a díjazásért cserébe a coachoktól. Ezt is szolgálja a kötetünk.

Mennyire feltétel egy bizonyos szintű minősítés megléte a működéshez itthon és külföldön?

Természetesen nem köthetjük ki, hogy az ügyfelek csak minősített coachokkal dolgozzanak. Nemzetközi szinten azonban már egyre több vállalatnál elvárt dolog, hogy csak olyan coachcsal dolgozzanak, akinek nemzetközi szakmai minősítése van. Itthon még nem tartunk itt. Ugyanakkor már sok magyar minősített coach van, így ösztönöznék is mindenkit, arra, hogy „Hajrá, lehet őket igénybe venni!”.

Kik alkalmazzák elsősorban a coachingot? Van-e különbség az igénybe vevők köre között itthon és külföldön?

Különbség van a fizetőképes keresletben, és abban is, hogy a hazai viszonyoktól eltérően, a külföldi vállalatok az eredményes működés érdekében gyakrabban élnek a coachinggal. Úgy tekintenek rá, hogy segít kihozni a maximumot a munkavállalóból, a csapatból és a vezetőkből, ráadásul hozzáárul ahhoz is, hogy e szereplők még jobban érezzék magukat a munkahelyükön. Olyan nemzetközi coachingprogramok is működnek, amelyek kimutatják a megtérülést, tehát különböző pénzügyi mutatókkal mérik, hogy a coaching mennyiben segítette elő az eredményesebb működést.

A könyv a coachok eszköztárából 21 technikát is ismertet. Melyik alkalmazását javasolná megfontolásra nem coach olvasóinknak?

Mindenkor nagyon hasznos lehet az úgynevezett hatáskörelemzés. A vállalati szektorból sokszor jönnek coachingba az emberek olyan dolgokkal, amelyeknek a megoldása nem tartozik az ő hatáskörükbe. Például, hogy a főnök adjon fizetésemelést, vagy kedvesebben nézzen rájuk, vagy léptessék elő őket. Azon dolgozzunk, amin módunk van változtatni, ami tőlünk függ – a példánál maradva: hozzam ki magamból a maximumot a munkám során –, és ne görcsöljünk azon, amire nincs hatásunk. Ez a technika a hétköznapi életben is javunkra válik, sok stressztől védhetjük meg magunkat általa.

Kinek ajánlja az Így lehetsz coach című könyvüket?

Mindenkinek, aki érdeklődik a coaching iránt, és keresi a coaching profizmusát. Ez a könyv megmutatja az alapokat, az elmélet és a gyakorlat ötvözetét adja. Erre építve később a különböző irányzatokat is el lehet sajátítani. A kötetünk kézikönyv, egy olyan szakkönyv, amely könnyen érthető, jól használható és még olvasmányos is.

A szakmán túl azoknak is ajánlom, akik kacérkodnak a gondolattal, hogy ügyfélként kipróbálják a coachingot. Előnyös lesz számukra, ha megismerik, mi is az a coaching. Nem lesznek téves elvárásaik, ugyanakkor tudni fogják, mi az, amit kapniuk kell a coachtól.